Josef Breuer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josef Breuer
Jozef Breuer, 1877.jpg
Arcképe 35 éves korában
Született 1842. január 15.
Bécs
Elhunyt 1925. június 25. (83 évesen)
Bécs
Nemzetisége osztrák
Foglalkozása orvos
pszichiáter
pszichológus
Fontosabb munkái Tanulmányok a hisztériáról (S. Freud-dal)

Josef Breuer (Bécs, 1842. január 15. – Bécs, 1925. június 25.) osztrák orvos, a pszichoanalízis megalapításában közreműködő jelentős személyiség.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécsben született, Leopold Breuer gyermekeként, aki teológiát tanított a helyi zsidó közösség tagjaként. Édesanyját korán elvesztette, így anyai ágról a nagyanyja nevelte, s édesapja tanította nyolc éves koráig. 1858-ban érettségizett a bécsi Akademisches Gymnasium tanulójaként, már egy évet járt egyetemre, amikor úgy döntött beiratkozik a bécsi egyetem orvosi karára. 1867-ben szerezte meg diplomáját és Johann Oppolzer, belgyógyász asszisztenseként kezdett tevékenykedni az egyetemen.

Anna O.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sigmund Freud közeli barátja és kollégájaként a Breuer nevéhez talán leginkább köthető eset Anna O.-val (Bertha Pappenheim álneve) kapcsolatos. Anna O. végtagi bénulás, látás- és beszédzavar panaszával érkezett Breuerhez, aki megfigyelte, hogy miután a páciens beszélt a panaszairól, azok szűnni, de legalábbis enyhülni kezdtek. Anna O. viccesen „kéményseprésnek” hívta ezt a folyamatot, de egy komolyabb megnevezéssel is illette, „beszédkúrának” nevezte, mely tulajdonképpen a freudi pszichoanalízis alapjának bizonyult.

Ernest Jones így fogalmaz: „Freud roppant érdekesnek találta Anna O. esetét, ami (…) igen nagy hatást gyakorolt rá.” Az 1909-ben megjelent, Öt előadás a pszichoanalízisről c. könyvében Freud is rámutatott, „diák voltam és a záróvizsgámra készültem abban az időben, (…) amikor Breuer először használni kezdte az eljárást. Azelőtt senki sem szüntetett meg hisztériás panaszokat ilyen eljárást használva.” Tanulmányok a hisztériáról c. kötetükben, Freud és Breuer más esetek mellett, részletesen dokumentálták az Anna O.-val elhangzott beszélgetéseket is. Ezek az anyagok Breuer kezelési módszeréről Anna O. kapcsán alapvető szerepet kaptak a freudi elmélet kialakulásában, valamint a pszichoanalitikus gyakorlatban; értendő ez alatt különösen a fantáziák fontosságára (extrém esetekben hallucinációk), hisztéria, katarzis, melyek Breuer főbb hozzájárulásai voltak a témát illetően. Breuer és Freud útjai aztán egy szakítás formájában elágaztak, s freudista szemszögből nézve, „míg Breuer az intelligens és szerelmes Anna O.-val tudtán kívül is letette a pszichoanalízis alapjait, végső soron Freud volt az, aki levonta a konzekvenciákat Breuer esetéből”.

Egyéb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breuer a bécsi katonai orvosi iskolában dolgozott Ewald Hering jobbján, ahol elsőként figyelt fel a nervus vagus szerepére a légzés reflexszerűségét illetően. Ez ellentmondott az azt megelőző fiziológiai meglátásoknak és nagyban megváltoztatta a tudomány nézőpontját a légzés és az idegrendszer összefüggésének vizsgálatával kapcsolatban. Ez a mechanizmus ma már Hering-Breuer reflex néven ismert. Egymástól függetlenül tette a felfedezést 1873-ban Breuer és a fizikus-matematikus Ernst Mach az egyensúlyérzék funkciójáról: hogy azt olyan információk irányítják, melyeket az agy a belső fülben található folyadék mozgásából nyer. Hogy az egyensúlyérzéket a három csatornában lévő folyadék befolyásolja, 1870-ben ismerte fel a fiziológus Friedrich Goltz, s Goltz tért ki az egyensúly-érzékelő apparátus működésére.

Kötetei leginkább német nyelvterületen kerültek kiadásra (Bécs, Lipcse, Giessen), s innen kerültek be a könyvkereskedelembe meg Európa különböző országainak, köztük Magyarországnak a közkönyvtáraiba is.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breuer 1868-ban vette feleségül Mathilde Altmannt, öt gyermekük született. Lánya, Dora, később öngyilkosságot követett el, így menekülve a nácizmus rémségei elől. Másik lányának, Margarete-nek nyoma veszett Theresienstadt-ban, 1942 szeptemberében, unokája Hanna Schiff pedig a náci bebörtönzések által vesztette életét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Josef Breuer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.