Johann Ludwig Graf Schwerin von Krosigk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Johann Ludwig Graf Schwerin von Krosigk
(Ludwig Schwerin von Krosigk)
Ludwig Schwerin von Krosigk.jpg
Született Johann Ludwig Schwerin von Krosigk
1887. augusztus 22.[1][2][3]
Rathmannsdorf
Elhunyt

Essen
Állampolgársága német
Gyermekei Anna Luise von Krosigk
Foglalkozása
  • politikus
  • jogtudós
  • diplomata
  • közgazdász
Tisztség
  • Németország külügyminisztere (1945. május 2.–1945. május 23.)
  • Leading Minister (1945. május 1.–1945. május 23.)
  • német kancellár (1945. május 1.–1945. május 23.)
  • német külügyminiszter (1945. május 2.–1945. május 23.)
  • szövetségi pénzügyminiszter (1932. június 1.–1945. május 23.)
Iskolái
  • Luther Márton Tudományegyetem
  • University of Lausanne
  • Oriel College
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Ludwig Graf Schwerin von Krosigk témájú médiaállományokat.

Johann Ludwig von Krosigk (közismert nevén Lutz von Krosigh, 1925-től Johann Ludwig von Krosigh, Schwerin grófja ) (Rathmannsdorf, 1887. augusztus 22.Essen, 1977. március 4.) német jogász, pártonkívüli politikus, 1932-től birodalmi pénzügyminiszter a Papen, a von Schleicher és a Hitler-kormányban. 1945. május 2. és 1945. május 23. között mint "vezető miniszter" irányította a róla elnevezett Schwerin von Krosigk-kabinetet (Flensburgi-kabinet), amelynek külügyminisztere volt. Mint háborús bűnöst a Wilhelmstraße-perben 10 évre ítélték, 1951-ben az amnesztia után szabadult. Később újságíróként tevékenykedett.

Családja, tanulmányai, karrierje[szerkesztés]

Lutz von Krosigk Erich von Krosigk hetedik gyermeke, von Krosigk második házasságából Luise von Krosigk grófnővel második gyermekként született. A Klosterschule Roßlebenben szerzett érettségi után 1905-ben állam- és jogtudományos tanulmányait kezdte meg Halléban, majd Lausanne-ban és Oxfordban folytatta. 1909-ben tette le utolsó vizsgáját.

Az első világháborúban mint tartalékos tiszt vett részt. Kitüntették Vaskereszttel és a háború végére főhadnagyi rendfokozatot viselt.

1920-ban Hindenburgban a járási hivatal gyakornoka. Nem sokkal később Berlinben a Birodalmi Pénzügyminisztérium kormányzati tanácsadója lett. 1922-ben kinevezték kormányzati főtanácsadóvá, majd 1924-ben miniszteri tanácsossá. 1929-től mint minisztériumi igazgató vezette a Pénzügyminisztérium költségvetési osztályát.

1918-ban feleségül vette Freiin von Plettenberget. Négy fiuk és öt lányuk született. 1925-ben adoptálta nagybátyja, gróf Alfred von Schwerin, ettől kezdve használta a „von Krosigh, Schwerin grófja” (Graf Schwerin von Krosigh) nevet.

1932-ben Franz von Papen birodalmi kancellár kinevezte pénzügyminiszterré. Ezt a tisztséget megtartotta von Schleicher és Hitler kormányában is. Miután 1933 áprilisában addigi államtitkára, Arthur Zarden lemondott tisztségéről, kinevezték helyére Fritz Reinhardtot, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt pénzügyi szakemberét. Az államtitkár a kinevezése után szinte egyedül irányította a minisztérium egyes területeit, mint az adóügyeket. Bár Schwerin von Krosigk gróf volt a pénzügyminiszter az egész Hitler-érában, Az NSDAP-ba nem lépett be. 1937-ben Hitler Arany Pártjelvénnyel tüntette ki. Az utolsó 1938-as kabinetülés után már főként csak hivatali adminisztrációval foglalkozott, nyilvános szerepléseinek száma csökkent. Hitler a politikai végrendeletében pénzügyminiszterré nevezte ki. Végül Hitler öngyilkossága után, 1945 májusában mint "vezető miniszter", pártbeli tagsága nélkül állt a Német Birodalom kormányának élén. A Flensburgi-kabinetnek nem volt tekintélye, a szövetségesek a Hitler államelnöki tisztségében utódául megnevezett Karl Dönitzzel és von Krosigkkal, mint a Dönitz által kinevezett külügyminiszterrel tárgyalt.

A háború vége, fogság[szerkesztés]

1945. május 23-án letartóztatták a Krosigk-kormányt. 1945. június 5-én a győztes hatalmak a Szövetséges Ellenőrzési Tanáccsal formálisan is átvették a legfőbb kormányhatalmat Németországban. Először Flakkaserne Ludwigsburgban tartották fogva von Krosigkot, később Nürnbergben a Wilhelmstraße-per keretében, 1949. április 14-én kimondott ítéletben a deportált zsidók vagyona elleni bűncselekmény miatt mint háborús bűnöst 10 év börtönre ítélték. 1951. január 30-án amnesztiát kapott. Ezután Essenben mint író és újságíró élt egészen 1977. március 4-ig.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)