Johann Gutslaff
| Johann Gutslaff | |
| Született | 2. évezred Dobra |
| Elhunyt | 1657. március 11.[1] Tallinn[2] |
| Állampolgársága | svéd |
| Gyermekei | Idősebb Eberhard Gutsleff |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Gutslaff, névváltozatok: Johann(es) Gütslaff vagy Gutsleff (?, Daber (ma Dobra Nowogardzka, Lengyelország – Tallinn, 1657. március 21. (temetésének napja)[3]) balti német evangélikus lelkész, író, a võro nyelv egyik első leírója
Élete[szerkesztés]
Teológiát hallgatott a Greifswaldi Egyetemen és a Lipcsei Egyetemen, ezután Pomerániából a Baltikumba költözött. Észak-Livóniában nagyon gyorsan megtanulta a helyi nyelvet. 1639-ben egy tanévet töltött a Tartui Egyetemen. 1642-től lelkészként dolgozott Urvastében. Munkáiban a Biblia és a kereszténység üzenetét tolmácsolta a helyi paraszti lakosság felé. Ő volt a võro nyelv legelső szisztematikus nyelvtanának megalkotója, a mű címe Observationes Grammaticae circa linguam Esthonicam, s Tartuban jelent meg 1648-ban. Võro nyelvre fordította az Ószövetséget, e munkái töredékesek, 1648 és 1656 közt keletkeztek.
Az 1642. évi urvastei és sõmerpalui parasztfelkelésekről írt jelentés mellett fontos feljegyzéseket készített kora észt népi hitvilágáról is. Tartuban 1644-ben jelent meg e megfigyeléseket tartalmazó munkája, a Kurtzer Bericht und Unterricht von der Falsch-heilig genandten Bäche in Lieffland Wöhhanda, amelybe azt írja az észtekről hogy "nem tudnak többet a keresztény hitről annál, hogy megkeresztelkedtek". A munka különösen fontos forrás a pogány észt hitvilág Pikne nevű időjárási istenéhez.
1656-ban Gutslaff Tallinnba költözött, ahol egy évvel később pestisben elhunyt. Az urvastei templomban 1973-ban emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Eintrag im Beerdigungsregister der Olaikirche zu Reval (estnisch: Tallinna Oleviste kirik)
Források[szerkesztés]
- Haarmann, Harald (szerk.): Die estnischen Grammatiken des 17. Jahrhunderts. Heinrich Stahl 1637, Johann Gutslaff 1648. Hamburg, 1976
- Lakkakorpi, Laila Irmeli: Beobachtungen über den Wortschatz in dem Werk „Kurtzer Bericht und Unterricht von der Falsch-Heilig genandten Baeche in Liefland Wochanda“ von Johann Gutslaff. Helsinki, 1964
- Gutslaff adatlapja a Baltisches biografisches Lexikonban
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Gutslaff című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
