Jean-Baptiste Colbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Baptiste Colbert
Lefebvre - Jean-Baptiste Colbert.jpg
Franciaország pénzügyminisztere
Hivatali idő
16651683
Uralkodó XIV. Lajos
Előd Nicolas Fouquet
Utód Claude Le Pelletier

Született 1619. augusztus 29.[1][2]
Reims
Elhunyt 1683. szeptember 6. (64 évesen)[1][2]
Párizs[3]

Gyermekei Jean-Baptiste Colbert, Marquis de Seignelay
Foglalkozás
  • közgazdász
  • politikus
Iskolái Párizsi Egyetem
Vallás katolikus egyház
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Colbert témájú médiaállományokat.
Jean-Baptiste Colbert (Philippe de Champaigne festménye)

Jean-Baptiste Colbert 1658-tól Seignelay márkija (Reims, 1619. augusztus 29.Párizs, 1683. szeptember 6.) francia államférfi, gazdaságpolitikus.

Élete[szerkesztés]

Kereskedő család sarja. Már húszévesen Michel Le Tellier miniszter titkára. XIV. Lajos, a napkirály udvarába Jules Mazarin bíboros ajánlására került, miután sikereket ért el a bíboros vagyonának kezelésében. 1661-től az állami pénzügyek intendánsa, majd 1665-től főfelügyelője, tulajdonképpen pénzügyminiszter 1683-ig. A merkantilizmus legjelentősebb képviselője. Gazdaságfejlesztési programja révén Franciaország Európa vezető hatalma lett. Megreformálta az adórendszert, kiterjesztve az adózók körét, egyben csökkentve a közvetlen adókat és növelve a közvetettek mértékét, de szigorítva az adóbeszedést, mivel a királyság pénzügyeinek megszilárdítását tekintette céljának. Rendeleteivel (víz- és erdőügyi, 1669; büntetőjogi, 1670; kereskedelmi, 1673; tengerészeti, 1681;) a monarchikus centralizációt, az egységes szellemi irányítást kívánta elérni. A francia manufaktúraipar termékeinek minőségét részletes minőségi előírásokat tartalmazó katalógussal akarta biztosítani. A tudományos életet is fejlesztette. Megalapította az Académie des inscriptions et belleslettres-t (1663) és az Académie des sciences-t (1666), valamint a római Académie de France-t, s kezdeményezte a párizsi Királyi Csillagvizsgáló létrehozását, melynek vezetője Giovanni Domenico Cassini lett. Kanadában és Indiában a gyarmatosítás kiterjesztére törekedett, minek az elősegítésére jött létre a Francia Nyugat-indiai Társaság Lorient és a Francia Kelet-indiai Társaság (1664) Le Havre kikötői központtal. Új-Franciaország gyarmat létrehozása érdekében öszötönözte a kivándorlást Kanadába. Bábáskodott a Levantei Társaság, az Északi Társaság újjáélesztésénél és a Szenegál Társaság létrehozásánál. 1668-tól tengerészeti miniszter volt. Ebbéli minőségében jelentősen fejlesztette a hadi- és kereskedelmi flottát, kikötőket épített és tengerészeti iskolákat hozott létre. A flotta fejlesztése érdekében nem riadt vissza embertelen megoldásoktól sem, emberek tízezreit ítéltette gályarabságra, együttműködve az inkvizícióval. Gazdaságpolitikáját a merkantilizmus sajátos válfajának colbertizmusnak is nevezik, ami elhanyagolta a mezőgazdaság fejlesztését és a belső piac bővítését.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12428884j
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 31.