Nicolas Fouquet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nicolas Fouquet
Nicolas Fouquet (Charles Le Brun festménye)
Nicolas Fouquet (Charles Le Brun festménye)
Franciaország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1653 1661
Uralkodó XIV. Lajos
Előd Abel Servien
Utód Jean-Baptiste Colbert

Született 1615. január 27.[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Elhunyt1680. március 23. (65 évesen)[1][7][2][3][8]
Pinerolo

Szülei Marie de Maupeou
François IV Fouquet
Házastársa Marie-Madeleine de Castille
Gyermekei Louis Fouquet
Foglalkozás
Iskolái Párizsi Egyetem jogi kara
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolas Fouquet témájú médiaállományokat.

Nicolas Fouquet [ejtsd: fuké] (Párizs, 1615. január 27.Pinerolo, 1680. március 23.) francia pénzügyminiszter.

Élete[szerkesztés]

Pályája kezdetén Mazarint szolgálta, akit a Fronde ellen is támogatott. Ezért 1653-ban a pénzügy főintendánsává lett és ez állásában Fouquet-nek a Mazarin által folytatott háborúk költségeinek fedezéséről kellett gondoskodnia. Eközben azonban a saját vagyonát növelte tiltott és alávaló módon és a fényűzés és hatalom utáni vágytól elkapatva, Mazarin bukására tört. Ezt a célt azonban nem érhette el, Mazarin halála után pedig nem ő, hanem Colbert lett XIV. Lajosnak pénzügyminisztere. Midőn Fouquet, bízván az özvegy királyné kegyében, most sem hagyott fel fondorlataival. A pénzben szűkölködő ifjú király felbőszült a miniszter mértéktelen és kirívó fényűzésén, és még abban az évben (1661 szeptemberében) utasítást adott Fouquet letartóztatására. Az őrizetbe vételt Lajos bizalmasa, Charles d’Artagnan testőrkapitány végezte. A kegyvesztett pénzügyminiszter helyére Lajos a hozzá feltétlenül lojális Jean-Baptiste Colbert-t állította. Fouquet ellen vizsgálat indult, megvádolták állami pénzek hűtlen kezelésével, és királyi engedély nélkül végzett erődépítéssel. Ezt Lajos a saját személye elleni összeesküvésnek, tehát felségárulásnak minősítette. Három évig húzódó per után a törvényszék végül számkivetésre itélte, mely ítéletet azonban a király élethossziglani fogságra változtatta át.[9] Fouquet a pinerolói fogházban halt meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  5. GeneaStar
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  7. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
  9. V. ö. Chéruel. Memoires sur la vie publique et privée de F. (2 köt., 1864); Bonnaffé, Le surintendant F. (1882); Laix, Nic. F., (2 köt., 1890).

Források[szerkesztés]