Je–8

	Je–8
Funkció	Kísérleti repülőgép
Gyártó	RSZK MiG
Tervező	Mikojan-Gurjevics OKB
Gyártási darabszám	2 db
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1962. április 17.
	Méretek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	16,90 m
Fesztáv	7,15 m
Szárnyfelület	23,12 m²
	Tömegadatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	5670 kg
Tömeg üzemanyaggal	3200 l kg
Max. felszállótömeg	8200 kg
	Hajtómű
Hajtómű	Tumanszkij R–21F–300
Tolóerő	72 kN
	Repülési jellemzők
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	2,1 Mach (2230 km/h)
Legnagyobb repülési magasság	20 000 m
	A Wikimédia Commons tartalmaz Je–8 témájú médiaállományokat.

A Mikojan-Gurevics Je–8 kísérleti repülőgép volt, melyet a MiG–21 továbbfejlesztésével, annak leváltására (eredetileg MiG–23 néven) építettek az 1960-as évekre a Szovjetunióban. A hajtómű levegő-beömlőnyílását a törzs elejéről áthelyezték az orr alá, így oda nagyobb rádiólokátort építhettek, mely alkalmas volt a nagyobb hatótávolságú légiharc-rakéták kiszolgálására is. Az orr-rész két oldalára, a pilótakabin vonala előtt, egy kacsaszárnyat szereltek fel (a MiG–21-es vízszintes vezérsíkjait meghagyták).

A gépnek két prototípusa épült, több felszállást is végeztek vele, de számos technikai nehézséget nem tudtak megoldani. 1962. szeptember 11-én, az egyik repülés során, 2,15 Mach sebességnél,^[1] a szintén fejlesztés alatt álló, különleges kialakítású Tumanszkij R–21F–300 hajtómű felrobbant, a kor leghíresebb szovjet berepülőpilótája, Georgij Konsztantyinovics Moszolov, bár katapultált, súlyos sérüléseket szenvedett (többször újra kellett éleszteni), nem repülhetett többet (Polgári pályára kényszerült, az Aeroflot helsinki irodavezetője lett).

A gép fejlesztését ezután leállították, néhány berendezését a későbbi MiG–23-ason alkalmazták: eredetileg a Je–8-ashoz készült a Szapfir–23 rádiólokátor és az R–23-as légiharc-rakéták. Átvették a repülőgép törzshátsórész alatti felhajtható pótvezérsíkját is.

Jegyzetek

↑ "A&S Interview: Georgy Mosolov" (angol nyelven). AirSpaceMag.com. 2009. január 22. Hozzáférés: 2009. május 28.. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)

További információk

"Е-8" (orosz nyelven). Ugolok nyeba repülő-enciklopédia. Hozzáférés: 2008. augusztus 9.. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
"Е-8 (МиГ-21М, МиГ-23)" (orosz nyelven). http://www.testpilot.ru/. Hozzáférés: 2009. május 2.. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)

Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "A&S Interview: Georgy Mosolov" (angol nyelven). AirSpaceMag.com. 2009. január 22. Hozzáférés: 2009. május 28.. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)

[1]

Je–8


Funkció	Kísérleti repülőgép
Gyártó	RSZK MiG
Tervező	Mikojan-Gurjevics OKB
Gyártási darabszám	2 db

Személyzet	1 fő
Első felszállás	1962. április 17.
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	16,90 m
Fesztáv	7,15 m
Szárnyfelület	23,12 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	5670 kg
Tömeg üzemanyaggal	3200 l kg
Max. felszállótömeg	8200 kg
Hajtómű
Hajtómű	Tumanszkij R–21F–300
Tolóerő	72 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	2,1 Mach (2230 km/h)
Legnagyobb repülési magasság	20 000 m
A Wikimédia Commons tartalmaz Je–8 témájú médiaállományokat.

Sablon:Mikojan–Gurjevics m v sz MiG-repülőgépek
Katonai	MiG–1 MiG–3 MiG–5 MiG–6 MiG–7 MiG–9 MiG–15 MiG–17 MiG–19 MiG–21 MiG–23 MiG–25 MiG–27 MiG–29 MiG–31 MiG–AT
Kísérleti	MiG–8 I–250/MiG–13 I–270 Je–8 Je–150 Je–152 MiG 1.44 Projekt LFI MiG–105