MiG–105

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MiG–105
MiG–105-11 "Spiral" prototípus a Központi Légierő Múzeumában
MiG–105-11 "Spiral" prototípus a Központi Légierő Múzeumában

Egyéb elnevezés Lapot
Funkció Tesztjármű
Gyártó RSZK MiG
Gyártási darabszám 1
Fő üzemeltetők Szovjet Légierő

Személyzet 1
Első felszállás 1976. október 11.
Méretek
Hossz10.6 m
Fesztáv6,7 m
Szárnyfelület24 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg3,500 kg
Üzemanyag500 kg
Max. felszállótömeg4,220 kg
Hajtómű
HajtóműKolesov RD-36-35К
Tolóerő 19.61
Repülési jellemzők
Max. sebesség 800 km/h (0.65 Mach)
Szárny felületi terhelése 175 kg/m²
A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–105 témájú médiaállományokat.

A MiG–105 a Spiral program része mely egy orbitális űrrepülőgép létrehozására irányuló szovjet projekt eredménye, egy személyzettel rendelkező kísérleti jármű volt, amit a kis sebességű kezelhetőség és leszállás vizsgálatára használtak. A MiG–105-ös beceneve "Lapot" (oroszul: лапоть, azaz "facipő") volt, orrának szokatlan formája miatt.

Fejlesztés[szerkesztés]

A programot kísérleti orbitális utasszállító repülőgép (Experimental Passenger Orbital Aircraft) röviden EPOS néven is ismerték. A projekt munkálatai 1965-ben kezdődtek, 1969-ben leállították, majd 1974-ben az amerikai űrsiklóprogramra válaszul újraindították. A kísérleti jármű 1976-ban hajtotta végre első szubszonikus szabadrepülési tesztjét, amikor saját erőből felszállt egy Moszkva melletti régi betonozatlan leszállópályáról ahonnan 560 m magasságig repült, és 19 km-t tett meg, ezután a Zsukovszkij repülési tesztközpontban landolt. A repülési tesztek 1978-ig szórványosan folytatódtak. A tényleges űrrepülőgép-projektet törölték, amikor úgy döntöttek, hogy inkább a Buran-projektet folytatják. A tesztjármű prototípusa jelenleg az oroszországi Moninoi légierő múzeumban van kiállítva.[1]

Spiral koncepció[szerkesztés]

  • A szovjet mérnökök a Spiral esetében a levegőben történő indítást választották. Az "50/50" néven ismert elképzelés szerint az űrrepülőgépet és egy folyékony üzemanyaggal működő gyorsítófokozatot nagy magasságban, egy egyedi építésű hiperszonikus repülőgép hátuljáról indítják, melyet a Tupoljev Tervezőiroda (OKB-156) épített volna, és sok olyan technológiát használt volna, amelyet a Tu–144 szuperszonikus szállító repülőgép és a Szuhoj T–4 Mach 3 sebességet is elérő bombázó számára fejlesztettek ki, ám sosem nem épült meg.[2]
  • A Spiral egy konvencionális deltasárnyú repülőgép volt, amely innovatív, változó szögű szárnyakkal rendelkezett. Indításkor és visszatéréskor ezek 60 fokban felfelé voltak hajtva. Miután a pilóta a visszatérés után szubszonikus sebességre csökkent, a szárnyakat vízszintes helyzetbe engedte le, ami jobb leszálló és repülési tulajdonságokat biztosított az űrrepülőgép számára.[3]
  • A Spiral úgy lett kialakítva, hogy lehetővé tegye a hajtóműves leszállást és a megkerülő manővert egy elhibázott leszállási kísérlet esetén. A középső függőleges stabilizátor alatt egyetlen Kolesov turbóhajtómű légbeömlő nyílását helyezték el. Ezt indítás és visszatérés közben egy kagylóajtó védte, amelyet szubszonikus sebességnél kinyitottak.[4]
  • A spirált a szovjet mérnökök által "pikkelylemezes páncélzatnak" nevezett védelemmel kellett volna ellátni: niobiumötvözetű VN5AP és molibdén-diszilicid bevonatú acéllemezekkel, amelyeket mozgó kerámiacsapágyakra rögzítettek, hogy lehetővé tegyék a hőtágulást a visszatérés során. Több BOR (orosz rövidítés a pilóta nélküli orbitális rakétarepülőgépre) repülőgépet is indítottak ennek a koncepciónak a kipróbálására.
  • A hordozórakéta robbanása vagy repülés közbeni vészhelyzet esetén a Spiral legénységi részlegét úgy alakították ki, hogy leváljon a jármű többi részéről, és hagyományos ballisztikus kapszulaként ejtőernyővel a Földre essen; erre a repülés bármelyik pontján sor kerülhetett.
  • A tervek szerint csak egyfős legénység szállítására lett volna alkalmas.
  • Úgy tervezték, hogy csúszdákra szálljon le, amelyek a törzs oldalán, közvetlenül a szárnyak felett és előtt lévő ajtókból nyílnak.

BOR visszatérő tesztjárművek[szerkesztés]

A БОР (oroszul: Беспилотный Орбитальный Ракетоплан, Bespilotnyi Orbital'nyi Raketoplan, "pilóta nélküli orbitális rakétarepülőgép"). Egy másik űrhajó, amely a Spiral konstrukciót használta, a BOR sorozat volt, pilóta nélküli, szubszkopikus visszatérési tesztjárművek. Amerikai analógjai az X-23 PRIME és az ASSET. Ezekből az űrhajókból több példányt a világ űrhajózási múzeumaiban őriztek meg.

Kép Név Indítási dátum Használat Jelenlegi helye
BOR-1 1969.07.15 Repülési teszt, a kísérleti 1:3 méretarányú modell.
A légkörben körülbelül 60–70 km magasságban elégett, 13000 km/h sebességnél. A 11K65 328,083 láb (100 km) magasságban oldotta ki.
Elégett.
BOR-2.jpg BOR-2 1969–1972 A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje. Négy indítás. NPO Molnija, Moszkva
BOR-3 1973–1974 A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje. Két indítás.
1. Az orrburkolat megsemmisülése a kilövés után, kb. öt km magasságban (0,94 Mach sebességnél).
2. A repülés sikeres volt, de leszállás közben lezuhant (ejtőernyő meghibásodás miatt)
Lezuhant.
BOR-4S.jpg BOR-4 1980–1984 A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje. Négy indítás és kettő nem megerősített NPO Molnija, Moszkva
BOR-5 Oberseite.JPG BOR-5 1984–1988 Kísérleti méretarány alatti alapmodell. Öt indítás. A Spiral űrrepülőgép formától eltérő adatok a Buran projektben is felhasználásra kerültek. Technik Museum Speyer, Németország
Központi Légierő Múzeum Oroszország
BOR-6.jpg BOR-6 A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje NPO Molnija, Moszkva

Hasonló szerepkörű, konfigurációjú és korú repülőgépek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gordon, Yefim. Soviet X-Planes. Hinkley: Midland, 120–121. o. (2000). ISBN 978-1-85780-099-9 
  2. A szovjet Szpiral katonai űrrepülőgép-rendszer, 4. rész. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  3. MiG 105-11. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  4. A szovjet Szpiral katonai űrrepülőgép-rendszer, 3. rész. (Hozzáférés: 2017. március 8.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikoyan-Gurevich MiG-105 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]