MiG–105
| MiG–105 | |
 | |
| MiG–105-11 "Spiral" prototípus a Központi Légierő Múzeumában | |
| Egyéb elnevezés | Lapot |
| Funkció | Tesztjármű |
| Gyártó | RSZK MiG |
| Gyártási darabszám | 1 |
| Fő üzemeltetők | Szovjet Légierő |
| Személyzet | 1 |
| Első felszállás | 1976. október 11. |
| Méretek | |
| Hossz | 10.6 m |
| Fesztáv | 6,7 m |
| Szárnyfelület | 24 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 3,500 kg |
| Üzemanyag | 500 kg |
| Max. felszállótömeg | 4,220 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1× Kolesov RD-36-35К |
| Tolóerő | 19.61 |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 800 km/h (0.65 Mach) |
| Szárny felületi terhelése | 175 kg/m² |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–105 témájú médiaállományokat. | |
A MiG–105 a Spiral program része mely egy orbitális űrrepülőgép létrehozására irányuló szovjet projekt eredménye, egy személyzettel rendelkező kísérleti jármű volt, amit a kis sebességű kezelhetőség és leszállás vizsgálatára használtak. A MiG–105-ös beceneve "Lapot" (oroszul: лапоть, azaz "facipő") volt, orrának szokatlan formája miatt.
Fejlesztés[szerkesztés]
A programot kísérleti orbitális utasszállító repülőgép (Experimental Passenger Orbital Aircraft) röviden EPOS néven is ismerték. A projekt munkálatai 1965-ben kezdődtek, 1969-ben leállították, majd 1974-ben az amerikai űrsiklóprogramra válaszul újraindították. A kísérleti jármű 1976-ban hajtotta végre első szubszonikus szabadrepülési tesztjét, amikor saját erőből felszállt egy Moszkva melletti régi betonozatlan leszállópályáról ahonnan 560 m magasságig repült, és 19 km-t tett meg, ezután a Zsukovszkij repülési tesztközpontban landolt. A repülési tesztek 1978-ig szórványosan folytatódtak. A tényleges űrrepülőgép-projektet törölték, amikor úgy döntöttek, hogy inkább a Buran-projektet folytatják. A tesztjármű prototípusa jelenleg az oroszországi Moninoi légierő múzeumban van kiállítva.[1]
Spiral koncepció[szerkesztés]
- A szovjet mérnökök a Spiral esetében a levegőben történő indítást választották. Az "50/50" néven ismert elképzelés szerint az űrrepülőgépet és egy folyékony üzemanyaggal működő gyorsítófokozatot nagy magasságban, egy egyedi építésű hiperszonikus repülőgép hátuljáról indítják, melyet a Tupoljev Tervezőiroda (OKB-156) épített volna, és sok olyan technológiát használt volna, amelyet a Tu–144 szuperszonikus szállító repülőgép és a Szuhoj T–4 Mach 3 sebességet is elérő bombázó számára fejlesztettek ki, ám sosem nem épült meg.[2]
- A Spiral egy konvencionális deltasárnyú repülőgép volt, amely innovatív, változó szögű szárnyakkal rendelkezett. Indításkor és visszatéréskor ezek 60 fokban felfelé voltak hajtva. Miután a pilóta a visszatérés után szubszonikus sebességre csökkent, a szárnyakat vízszintes helyzetbe engedte le, ami jobb leszálló és repülési tulajdonságokat biztosított az űrrepülőgép számára.[3]
- A Spiral úgy lett kialakítva, hogy lehetővé tegye a hajtóműves leszállást és a megkerülő manővert egy elhibázott leszállási kísérlet esetén. A középső függőleges stabilizátor alatt egyetlen Kolesov turbóhajtómű légbeömlő nyílását helyezték el. Ezt indítás és visszatérés közben egy kagylóajtó védte, amelyet szubszonikus sebességnél kinyitottak.[4]
- A spirált a szovjet mérnökök által "pikkelylemezes páncélzatnak" nevezett védelemmel kellett volna ellátni: niobiumötvözetű VN5AP és molibdén-diszilicid bevonatú acéllemezekkel, amelyeket mozgó kerámiacsapágyakra rögzítettek, hogy lehetővé tegyék a hőtágulást a visszatérés során. Több BOR (orosz rövidítés a pilóta nélküli orbitális rakétarepülőgépre) repülőgépet is indítottak ennek a koncepciónak a kipróbálására.
- A hordozórakéta robbanása vagy repülés közbeni vészhelyzet esetén a Spiral legénységi részlegét úgy alakították ki, hogy leváljon a jármű többi részéről, és hagyományos ballisztikus kapszulaként ejtőernyővel a Földre essen; erre a repülés bármelyik pontján sor kerülhetett.
- A tervek szerint csak egyfős legénység szállítására lett volna alkalmas.
- Úgy tervezték, hogy csúszdákra szálljon le, amelyek a törzs oldalán, közvetlenül a szárnyak felett és előtt lévő ajtókból nyílnak.
BOR visszatérő tesztjárművek[szerkesztés]
A БОР (oroszul: Беспилотный Орбитальный Ракетоплан, Bespilotnyi Orbital'nyi Raketoplan, "pilóta nélküli orbitális rakétarepülőgép"). Egy másik űrhajó, amely a Spiral konstrukciót használta, a BOR sorozat volt, pilóta nélküli, szubszkopikus visszatérési tesztjárművek. Amerikai analógjai az X-23 PRIME és az ASSET. Ezekből az űrhajókból több példányt a világ űrhajózási múzeumaiban őriztek meg.
| Kép | Név | Indítási dátum | Használat | Jelenlegi helye |
|---|---|---|---|---|
| BOR-1 | 1969.07.15 | Repülési teszt, a kísérleti 1:3 méretarányú modell. A légkörben körülbelül 60–70 km magasságban elégett, 13000 km/h sebességnél. A 11K65 328,083 láb (100 km) magasságban oldotta ki. |
Elégett. | |
 |
BOR-2 | 1969–1972 | A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje. Négy indítás. | NPO Molnija, Moszkva |
| BOR-3 | 1973–1974 | A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje. Két indítás. 1. Az orrburkolat megsemmisülése a kilövés után, kb. öt km magasságban (0,94 Mach sebességnél). 2. A repülés sikeres volt, de leszállás közben lezuhant (ejtőernyő meghibásodás miatt) |
Lezuhant. | |
 |
BOR-4 | 1980–1984 | A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje. Négy indítás és kettő nem megerősített | NPO Molnija, Moszkva |
 |
BOR-5 | 1984–1988 | Kísérleti méretarány alatti alapmodell. Öt indítás. A Spiral űrrepülőgép formától eltérő adatok a Buran projektben is felhasználásra kerültek. | Technik Museum Speyer, Németország Központi Légierő Múzeum Oroszország |
 |
BOR-6 | A Spiral repülőgép méretarány alatti modellje | NPO Molnija, Moszkva |
Hasonló szerepkörű, konfigurációjú és korú repülőgépek
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gordon, Yefim. Soviet X-Planes. Hinkley: Midland, 120–121. o. (2000). ISBN 978-1-85780-099-9
- ↑ A szovjet Szpiral katonai űrrepülőgép-rendszer, 4. rész. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
- ↑ MiG 105-11. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
- ↑ A szovjet Szpiral katonai űrrepülőgép-rendszer, 3. rész. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikoyan-Gurevich MiG-105 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Predecessor of Shuttle and Buran: Spiral Orbital Aircraft Programme
- Spiral and EPOS project
- Spiral OS
- Spiral 50-50
- Spiral, MIG 105, Uragan
