Japán küllő

Japán küllő
	Kitömött példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Harkályfélék (Picidae);
Alcsalád:	Harkályformák (Picinae);
Nemzetség:	Picini;
Nem:	Picus; Linnaeus, 1758
Faj:	P. awokera;
Tudományos név
	Picus awokera; Temminck 1836
Szinonimák
	;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Japán küllő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Japán küllő témájú médiaállományokat és Japán küllő témájú kategóriát.

A japán küllő (Picus awokera) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.^[1]

A tudományos nevében szereplő awokera a faj japán nevéből ered (aogera)

Előfordulása[szerkesztés]

A japán küllő Japán endemikus faja. A szigetországban Hokkaidó kivételével valamennyi nagyobb szigeten előfordul és a kisebbek közül Tobishima, Awashima, Sado és Tsushima szigetén is élnek állományai.

Az északi szigeteken főleg nyíltabb lombhullató erdőkben él, a délebbre élő madarak melegkedvelő örökzöld erdőkben élnek, de előfordul parkokban és kertekben is. Többnyire hegyvidékeken élő faj, a hegyekben 300 és 1400 méteres magasság között fordul elő. Olykor síkvidéki erdőkben is megjelenik.

Alfajai[szerkesztés]

Három alfaja ismert:

Picus awokera awokera Temminck, 1836 - az alapfaj elsősorban Honsú szigetén él
Picus awokera horii Taka-Tsukasa, 1918 - Kjúsú és a délebbi szigeteken élő alfaj
Picus awokera takatsukasae Kuroda, 1921

Megjelenése[szerkesztés]

Megjelenésében hasonlít európai rokonára a zöld küllőre. Annál a fajnál valamivel kisebb termetű. Testhossza 28-30 centiméter és a testtömege 120–140 gramm között van. A két ivar között jól látható ivari dimorfizmus figyelhető meg, a tojók emellett valamivel kisebbek is, mint a hímek. A hím háta - kivéve a válltollakat és a külső szárnyevezőtollakat - egységese szürkészöld színű, a középső szárnyevezőtollak hegye sárgás színű. Külső szárnyevezőtollai zöldek bronzszínű csíkokkal. Nyaka és melle piszkosfehér vagy bézs színű, hasán valamivel világosabb árnyalattal. Állán vörös folt van és jellemző bélyege vörös sapkája

A nőstények sapkája jóval kisebb és csak a fejtetőre terjed ki.

Életmódja[szerkesztés]

Táplálkozása[szerkesztés]

Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. A legtöbb küllőfajjal ellentétben táplálékát főleg a fákon keresi, csak kivételes esetben figyelhető meg a talajon.