James Jerome Gibson
James Jerome Gibson | |
Született |
1904. január 27.[1][2][3] McConnelsville |
Elhunyt |
1979. december 11. (75 évesen)[1][2][3] Ithaca |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Eleanor J. Gibson |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | APA Award for Distinguished Scientific Contributions to Psychology (1961) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
James Jerome Gibson (McConnelsville, Ohio, 1904. január 27. ‒ Ithaca, New York, 1979. december 11.) amerikai pszichológus.
A 20. század egyik kiemelkedő pszichológusa. A vizuális észlelés területén végzett kutatásokat. Munkásságára hatással volt a gestaltista és behaviorista szemlélet. Az ökológiai megközelítést képviselte.
Életpályája[szerkesztés]
Tanulmányai[szerkesztés]
A princetoni egyetemen szerezte doktorátusát. Herbert Langfeld volt a tanára. Disszertációját a formaészleléssel kapcsolatban írta, amihez Kurt Koffka[4] munkássága is alapul szolgált.
Munkássága[szerkesztés]
Gibson H. C. Warrennek és E. B. Holtnak tulajdonítja, hogy a behaviorista szemlélet felé fordult. Amikor a Smith College-ba ment, Koffka lett a munkatársa. Holt mellett ő volt még nagy hatással Gibson gondolkodásmódjára.
A magatartást és az észlelést vizsgálta, az ingerek észlelése és a viselkedés közötti kapcsolatot. Az ingerek jelentőségének bizonyítására vizsgálatokat végzett. Ezek közül a legismertebb a hadsereg pilótáinak a képességét felmérő vizsgálatok. A háború alatt felhasználták kutatási eredményeit, és segítségével pilótákat képeztek ki. Később a Cornellre ment dolgozni.
Gibson megközelítése eltért a klasszikus behaviorista megközelítéstől. Elmélete a magatartás és a fiziológiai folyamatok kapcsolatát magyarázza.
Hatással volt a behaviorista és a kognitív pszichológiára is. Az affordancia fogalmát alkotta meg, miszerint az inger egy részét közvetlenül észleljük és reagálunk rá. Ezen képesség kialakulását az evolúciónak tulajdonítja. A közvetlen észlelés fogalmát mondta ki. A konstruktív észleléssel együtt az észlelés során történő feldolgozásról alkotott elméletek közé tartozik.
Közvetlen észlelés[szerkesztés]
Gibson mondta ki ezt a fogalmat, miszerint nem egy mentális struktúra dolgozza fel az információt. Az észlelő számára egyértelmű információk vannak a vizuális mezőben, amiket közvetlenül von ki a környezetből. Az észlelés aktív folyamat. A tárgyak formája, színe, a mozgás és a mélység segíti az élőlényt abban, hogy azonosítsák a tárgyakat. Ezen elméletével Gibson bizonyította, hogy a vizuális mező ingereinek az észlelésben nagyobb szerepük van, mint ahogy azt előtte gondolták.
Díjak[szerkesztés]
- APA Kiemelkedő Tudományos Munkásságért járó díj
Művei (válogatás)[szerkesztés]
- The Ecological Approach to Visual Perception (1979)
- The Perception of the Visual World (1950)
Eleanor Jack Gibson[szerkesztés]
Gibson tanítványa volt, majd Hull előadásait hallgatta a Yale Egyetemen. Később Gibson felesége lett. A Tudományos Haladás Amerikai szövetségének volt a tagja és ő is megkapta az APA Kiemelkedő Tudományos Munkásságért járó díját. Kutatásainak egyik témája volt a vizuális szakadék.
Források[szerkesztés]
- Atkinson és munkatársai (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó
- Eysenck, Michael W., & Keane, Mark T. (1997). Kognitív pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
- Henley, B. Tracy; Thorne, B. Michalel (2000). A pszichológia története : Kapcsolatok és összefüggések. Budapest: Glória Kiadó
- Pléh Csaba; Boross Ottilia (2004). Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Osiris Kiadó
- Szokolszky, A., Kádár, E. (1999). James J. Gibson ökológiai pszichológiája. Pszichológia, (19) 2, 245‒285.
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|