Jacoba van Heemskerck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jacoba van Heemskerck
Composition n° 62 (1917)
Composition n° 62 (1917)

Született1876. április 1.
Hága
Meghalt1923. augusztus 3. (47 évesen)
Domburg
Nemzetisége holland
Iskolái Királyi Képzőművészeti Akadémia Hága
Mestere(i) Ferdinand Hart Nibbrig Eugène Carrière
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacoba van Heemskerck témájú médiaállományokat.

Jacoba van Heemskerck (Jacoba Berendina van Heemskerck van Beest) (Hága, 1876. január 4.Domburg, 1923. március 8.) holland expresszionista festőművész, grafikus és üvegfestő.

Életpályája[szerkesztés]

Nemesi családban született. Tengerésztiszt édesapja szabadidejében festett, és gyermekeit is rajzolásra ösztönözte. Jacoba két évig tanult J. H. Ph. Wortmannál, majd néhány évig a tájképfestő W. Hamelnél képezte magát. 1897 és 1901 között Hágában a Királyi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol Ferdinand Hart Nibbrig tanítványa volt. 1904-ben hat hónapot töltött Párizsban Eugène Carrière műtermében, és ott került kapcsolatba a modern művészettel.

1908–tól kezdődően minden évben néhány hónapot Domburgban töltött, ahol találkozott Jan Tooroppal, Piet Mondriannal és Lodewijk Schelfhouttal. Ott kötött barátságot az író és műgyűjtő Marie Tak van Poortvliettel, aki mecénása lett és házában műtermet rendezett be számára. Ezekben az években tájképeket is festett luminista stílusban, és grafikákat készített.

1910-től kiállításokon vett részt Amszterdamban, Brüsszelben, részt vett a Függetlenek Salonján Párizsban. 1911 körül rövid időre a kubizmus hatása alá került, munkáit szinte futuristának tekintették.

Az antropozófus Rudolf Steiner nagy hatást gyakorolt Jacobára és barátnőjére. Herwarth Walden 1913-ban meghívta az első német szalonba Berlinbe. Der Blaue Reiter, Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij és Franz Marc munkáinak hatására a német expresszionizmus vonzásába került. Levelezett Waldennel, aki felajánlotta, hogy vegyen részt a Der Sturm folyóirat szerkesztésében is. 1914-től üvegfestéssel is foglalkozott.

1923-ban angina pectoris okozta halálát.

Galéria[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]