Jávai kancsil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Jávai kancsil
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Tragulina
Család: Kancsilfélék (Tragulidae)
Nem: Tragulus
Brisson, 1762
Faj: T. javanicus
Tudományos név
Tragulus javanicus
(Osbeck, 1765)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jávai kancsil témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jávai kancsil témájú médiaállományokat és Jávai kancsil témájú kategóriát.

A jávai kancsil (Tragulus javanicus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kancsilfélék (Tragulidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A jávai kancsil kizárólag az indonéziai Jáva szigeten fordul elő. Egyes beszámolók szerint Bali szigeten is látták, azonban ezt hivatalosan még nem erősítették meg.

Elsősorban az elsődleges és másodlagos esőerdőket kedveli, gyakran megtalálható a vízpartok körüli sűrűben.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 45 centiméter, farokhossza 5 centiméter, marmagassága 30 centiméter és tömege 1-2 kilogramm. Az egyik legkisebb faj a párosujjú patások közül. Szőrzete felül szürkésbarna színű, gyakran narancsos árnyalattal. Hasa és torka fehér. Feje elhegyesedő, orra fekete és szőrtelen, szemei feltűnően nagyok. Alkata gömbölyded, lábai igen vékonyak.

Bár agancsa nincsen, némi fegyverrel ő is rendelkezik: a szemfogaik megnyúltak, amelyek csukott szájjal is láthatók.

Életmódja[szerkesztés]

Elsősorban levelekkel, fiatal hajtásokkal táplálkozik, de a lehullott gyümölcsöt is szívesen elfogyasztja. Állatkertekben megfigyelték, hogy nem veti meg a rovarokat sem.

A jávai kancsil magányosan, vagy kisebb családokban élnek. Monogám párkapcsolat jellemző rájuk. A hímek mutatnak territoriális viselkedést. De nem csak területük, hanem párjuk védelmére is harcba szállnak, éles fogukat használva.

Ha veszélyt észlel megmerevedik és összeesik így tetteti halottnak magát, a veszély elmúltával pedig felpattan leköpi "támadóját" és elinal.

Szaporodása[szerkesztés]

Jávai kancsil a bristoli állatkertben

Az év bármely szakában szaporodhat. Átlagosan 4 és fél hónapnyi vemhesség után mindössze egy kicsinyük születik. A borjú igen életképesen jön világra, 30 perc múlva már lábra is áll. Anyja 10-13 hétig szoptatja. A fiatalok 5-6 hónap múlva érik el az ivarérettséget. Általában 12 évig élnek.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Bár a kancsilokat igen ravasz állatnak tartják (őshazájában a népmesékben hasonló szerepet tölt be mint nálunk a róka), az emberek ősidők óta vadásznak rájuk. Az igazi veszélyt rájuk nézve azonban az otthonukat jelentő esőerdők irtása jelenti.

Állatkertekben ritkán tartják, Magyarországon csak a Budapesti Állatkertben élt egy pár.

Források[szerkesztés]

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899

További információk[szerkesztés]