Ugrás a tartalomhoz

Isernia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Isernia
Isernia látképe; iserniai utcarészlet; a Fraterna-kút; San Pietro-katedrális
Isernia látképe; iserniai utcarészlet; a Fraterna-kút; San Pietro-katedrális
Isernia címere
Isernia címere
Isernia zászlaja
Isernia zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióMolise
MegyeIsernia (IS)
FrazionékAcquazolfa, Bazzoffie, Breccelle, Capruccia, Castagna, Castelromano, Colle de' Cioffi, Colle Martino, Colle Pagano, Collecroci, Conocchia, Coppolicchio, Fragnete, Marini, Salietto, Valgianese
VédőszentV. Celesztin pápa
Irányítószám86170
Körzethívószám0865
Forgalmi rendszámIS
Testvérvárosok
Lista
Douz
Népesség
Teljes népesség20 617 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség307,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság423 m
Terület69 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 36′ 10″, k. h. 14° 14′ 23″41.602778°N 14.239722°EKoordináták: é. sz. 41° 36′ 10″, k. h. 14° 14′ 23″41.602778°N 14.239722°E
Elhelyezkedése Isernia térképén
Elhelyezkedése Isernia térképén
Isernia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isernia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Isernia (latin nyelven Aesernia, Eserninus vagy Serni) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Molise régiójában, Isernia megye névadója és székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A város egy 350–475 m magas sziklán épült a Volturno, Carpino és Sordo folyók völgye között. A mai város megőrizte az ókori római település szerkezetét, egy főutcával (Cardo maximus, ma Corso Marcelli) és ebből elágazó keskeny mellékutcákkal. A megye központi részén fekszik. Határai: Carpinone, Forlì del Sannio, Fornelli, Longano, Macchia d’Isernia, Miranda, Pesche, Pettoranello del Molise, Roccasicura és Sant’Agapito.

Története

[szerkesztés]

A várost az ókorban a szamniszok alapították Aesernia néven, amelynek jelentése víz. Első említése i. e. 265-ből származik, amikor római csapatok elfoglalták. A szamnisz területek elfoglalása után jelentős stratégiai szerephez jutott, hiszen az Appennineken áthaladó, Rómát Dél-Itáliával összekötő kereskedelmi út mentén feküdt. I. e. 209-ben a második pun háború idején Róma szövetségese volt, akárcsak a római polgárháborúk során is. Rövid ideig az Itáliai Liga székhelye volt. I. e. 84-ben a szamniszok végleges legyőzése után elnéptelenedett. Julius Caesar és Augustus uralkodása idején ismét benépesült, de csak Nero uralkodása idején lett ismét római colonia. Traianus császár uralkodása idején épült fel a várost vízzel ellátó vízvezeték valamint a Volturno folyón átívelő híd.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város hanyatlásnak indult. 800-ban a szaracénok fosztották ki, majd 1199-ben és 1223-ban a normannok égették fel. 1519-ben V. Károly német-római császár szabad királyi várossá nyilvánította. A 19. század elején nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

A második világháborúban, 1943. szeptember 10-én amerikai bombatámadás érte, amely több ezer halálos áldozatot követelt. 1970-ben Isernia az azonos nevű megye székhelye lett.

Népessége

[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói

[szerkesztés]

A középkori Isernia kevés épülete maradt fenn, mivel az évszázadok során több földrengés is pusztított a városban A város fő látnivalója a Fontana Fraterna (Fraterna-kút), amely a 13. században épült római épületek maradványaiból. Ma Isernia jelképe.

További látnivalók:

  • San Pietro-katedrális
  • római vízvezeték romjai
  • San Francesco-templom
  • Santa Chiara-templom
  • nemesi paloták: Palazzo D’Avalos-Laurelli, Palazzo San Francesco, Palazzo De Lellis-Petrecca, Palazzo Jadopi, Palazzo Pecori Veneziale stb.

A La Pineta ősember-lelőhelyet (Homo aeserniensis) 1979-ben fedezték fel a város határában. Az értékes lelőhelyet világörökségi helyszínnek javasolják.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]