Isernia
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Isernia | |||
Isernia látképe; iserniai utcarészlet; a Fraterna-kút; San Pietro-katedrális | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Molise | ||
Megye | Isernia (IS) | ||
Frazionék | Acquazolfa, Bazzoffie, Breccelle, Capruccia, Castagna, Castelromano, Colle de' Cioffi, Colle Martino, Colle Pagano, Collecroci, Conocchia, Coppolicchio, Fragnete, Marini, Salietto, Valgianese | ||
Védőszent | V. Celesztin pápa | ||
Irányítószám | 86170 | ||
Körzethívószám | 0865 | ||
Forgalmi rendszám | IS | ||
Testvérvárosok | Lista Douz | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 20 617 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 307,7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 423 m | ||
Terület | 69 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 36′ 10″, k. h. 14° 14′ 23″41.602778°N 14.239722°EKoordináták: é. sz. 41° 36′ 10″, k. h. 14° 14′ 23″41.602778°N 14.239722°E | |||
Elhelyezkedése Isernia térképén | |||
Isernia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Isernia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Isernia (latin nyelven Aesernia, Eserninus vagy Serni) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Molise régiójában, Isernia megye névadója és székhelye.
Fekvése
[szerkesztés]A város egy 350–475 m magas sziklán épült a Volturno, Carpino és Sordo folyók völgye között. A mai város megőrizte az ókori római település szerkezetét, egy főutcával (Cardo maximus, ma Corso Marcelli) és ebből elágazó keskeny mellékutcákkal. A megye központi részén fekszik. Határai: Carpinone, Forlì del Sannio, Fornelli, Longano, Macchia d’Isernia, Miranda, Pesche, Pettoranello del Molise, Roccasicura és Sant’Agapito.
Története
[szerkesztés]A várost az ókorban a szamniszok alapították Aesernia néven, amelynek jelentése víz. Első említése i. e. 265-ből származik, amikor római csapatok elfoglalták. A szamnisz területek elfoglalása után jelentős stratégiai szerephez jutott, hiszen az Appennineken áthaladó, Rómát Dél-Itáliával összekötő kereskedelmi út mentén feküdt. I. e. 209-ben a második pun háború idején Róma szövetségese volt, akárcsak a római polgárháborúk során is. Rövid ideig az Itáliai Liga székhelye volt. I. e. 84-ben a szamniszok végleges legyőzése után elnéptelenedett. Julius Caesar és Augustus uralkodása idején ismét benépesült, de csak Nero uralkodása idején lett ismét római colonia. Traianus császár uralkodása idején épült fel a várost vízzel ellátó vízvezeték valamint a Volturno folyón átívelő híd.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város hanyatlásnak indult. 800-ban a szaracénok fosztották ki, majd 1199-ben és 1223-ban a normannok égették fel. 1519-ben V. Károly német-római császár szabad királyi várossá nyilvánította. A 19. század elején nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
A második világháborúban, 1943. szeptember 10-én amerikai bombatámadás érte, amely több ezer halálos áldozatot követelt. 1970-ben Isernia az azonos nevű megye székhelye lett.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]A középkori Isernia kevés épülete maradt fenn, mivel az évszázadok során több földrengés is pusztított a városban A város fő látnivalója a Fontana Fraterna (Fraterna-kút), amely a 13. században épült római épületek maradványaiból. Ma Isernia jelképe.
További látnivalók:
- San Pietro-katedrális
- római vízvezeték romjai
- San Francesco-templom
- Santa Chiara-templom
- nemesi paloták: Palazzo D’Avalos-Laurelli, Palazzo San Francesco, Palazzo De Lellis-Petrecca, Palazzo Jadopi, Palazzo Pecori Veneziale stb.
A La Pineta ősember-lelőhelyet (Homo aeserniensis) 1979-ben fedezték fel a város határában. Az értékes lelőhelyet világörökségi helyszínnek javasolják.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Isernia témájú kategóriát.