Volturno
| Volturno | |
 | |
| Híd Capuában | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Olaszország |
| Régiók | Abruzzo, Molise, Campania |
| Megyék | L’Aquila, Isernia, Caserta, Benevento |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 175 km |
| Forrásszint | 680 m |
| Vízhozam | 82,1 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 5558 km² |
| Forrás | Rocchetta a Volturno |
 é. sz. 41° 38′ 13″, k. h. 14° 04′ 13″ | |
| Torkolat | Tirrén-tenger (Castel Volturnónál) |
| é. sz. 41° 01′ 27″, k. h. 13° 55′ 40″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Volturno témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Volturno (régi latin nevén Volturnus) egy folyó Dél-Olaszországban. Az Abruzzói-Appenninekből ered, Rocchetta a Volturno közelében. Délkeleti irányba folyik, majd Caiazzo mellett felveszi a Calore Irpino vizét. Venafróig déli irányba folyik, majd délnyugat felé fordul, áthalad Capuán (idáig hajózható) és Castel Volturno mellett a Tirrén-tengerbe ömlik.
A rómaiak Capuánál, a Via Latina és Via Appia utak találkozásánál hidat emeltek a folyó felett. Stratégiai jelentősége miatt, a torkolatvidékénél i. e. 194-ben a rómaiak egy erődítményt építettek, elsősorban az etruszk Capua kikötőjének ellenőrzésére.
554-ben a gót háborúk során, a bizánciak a folyó partján mértek döntő csapást az északról érkező frankokra.
1347 novemberében, miután minden diplomáciai lehetőséget kihasznált, I. Lajos magyar király haddal indult a Nápolyi Királyság ellen. Egyik alvezére, Niccolo Gaetano gróf a hadjárat első csatájában Capua városánál, a Volturno folyó egyik átkelőjénél 1348. január 11-én tönkreverte a Tarantói Lajos által vezetett nápolyi sereget. Az ütközet idején I. Lajos Benevento közelében tartózkodott a főseregével, mivel Gaetano gróf feladata eredetileg csak elterelő hadművelet lett volna, hogy a király vezette fősereg vonulását fedezze.
A capuai összeomlás hírére a nápolyi zsoldosok elszöktek Capua városából, amelyet a város parancsnoka, Altavilla gróf kénytelen volt megadni Gaetano grófnak. A csata után néhány nappal előbb I. Johanna nápolyi királynő, majd férje, Tarantói Lajos is elmenekült a királyságból, így az a capuai győzelemmel minden további kardcsapás nélkül a magyar király kezébe került. I. Lajos seregével január 16-án vonult át Capua városán Aversa felé menet.[1]
1860. október 2-án Giuseppe Garibaldi csapatai a volturnói csatában döntő vereséget mértek Két Szicília Királyságának hadseregére elfoglalva Capuát.
A második világháborúban a visszavonuló német csapatok a Volturno folyó mentén alakították ki egyik védvonalukat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 96-98. oldal
Források[szerkesztés]
- Volturno – Fiumi.com
