Imre Zoltán (kultúrantropológus)
| Imre Zoltán | |
 | |
| Imre Zoltán kultúrantropológus a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (2021) | |
| Született | 1976. augusztus 18. (47 éves)[1] Nagyvárad[2][3] |
| Gyermekei | Imre Kamilla, Imre Máté |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémia (–2001) |
| A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója | |
| Hivatali idő 2014 – 2018 | |
| A Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzsere (igazgatóhelyettesi munkakörben) | |
| Hivatali idő 2018 – 2021 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Imre Zoltán (Nagyvárad, 1976. augusztus 18. –) erdélyi magyar kultúrantropológus, muzeológus, szobrász, fényképész, Tibet-kutató. 2014 és 2018 között a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, 2018-tól 2021-ig a Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzsere (igazgatóhelyettesi munkakörben).
Élete[szerkesztés]
Nagyváradon született. Fiatal korától kezdve érdeklődött a képzőművészetek iránt, és 2001-ben[4] szobrász diplomát szerzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia nagyváradi fiókjában. Később Magyarországra költözött, és 2011-ig[5] Budapesten működött grafikusként és középiskolai tanárként.[6]
Muzeológusként[szerkesztés]
Partiumba való visszaköltözése után a Bihar Megyei Tanácsnál kapott munkalehetőséget.[6] Versenyvizsgával került 2014-ben[6] az Ady Emlékmúzeum élére. Az akkoriban meglehetősen lepusztult múzeumot nagy munkával korszerű és látogatott intézménnyé fejlesztette. Számos közös kiállítást hozott létre a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal. „Ady-szakértőként tartják számon Kárpát-medence-szerte”, ezt számos előadással is bizonyította. Többek között az ő nevéhez fűződik, egy Ady Endre özvegyétől, Boncza Bertától fennmaradt, bányászszobának minősített Tihanyi festmény valódi témájának, Ady szobájának megfejtése.[7] Az Ady Múzeumban 2018-ig dolgozott intézményvezetőként,[8] ahol 200-nál több emlékkel (könyvek, dokumentumok, egyéb tárgyak) gyarapította a múzeum gyűjteményét.[6]
2018-tól a Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzseri tisztségét töltötte be. Ez a munkakör valójában főigazgató-helyettesi pozíciót jelentett, és Imre Zoltán keze alá került az Ady Múzeum mellett többek között a Szecessziós Múzeum, a nagyváradi vár, a helyi zsinagógaépületek, és a Szabadkőműves Múzeum is.[6] 2020-ban művészeti osztályvezető munkakörbe kerül, valamint a város kortárs galériájának vezetője. Az első múzeumi vezető Nagyváradon, aki nemzetközi hírű képzőművészek kiállításait rendezte: Salvador Dali, Marc Chagall, Giorgio de Chirico.
2021-ben másodszor is elhagyta Erdélyt és Magyarországra jött. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Gyűjteményi Főosztálya vezetőjeként,[9][10] majd kulturális menedzserként dolgozott.[11] Itteni munkájaként 2022-ben kurátorként működött közre a Haáz Ferenc Rezső néprajztudós festményeiből készült kiállításon („Megörökített székelység”),[12] amely a 20. század első felének erdélyi népi viseleteit, faluképeit mutatta be.[13] A múzeumot számos tárggyal gyarapította (festmények, érmék, viseletek).
Múzeumi munkája mellett továbbra is tartott Nagyvárad kulturális életével kapcsolatos előadásokat.[14]
Kultúrantropológusként[szerkesztés]
A 2000-es évek eleje óta foglalkozik Tibet buddhizmus előtti vallása, az úgynevezett „bön” történetével.[15]
A témakörben való elmélyedése során vette fel a kapcsolatot, a Széchenyi-díjas Kelet-kutatóval, Hoppál Mihállyal. Hoppál javaslatára a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájában[6] később kulturális antropológia tanulmányokat végzett. Járt a Himalája vidékén (Nepál fővárosában, Katmanduban és a Mustang autonóm régióban,[16] például Lubrában,[15] de Erdélybe is hozott el buddhista szerzeteseket.[7] Kapcsolatot ápol Yongzin Tenzin Namdak Rinpocséval, Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocséval és számos szerzetessel, bön lámákkal (tanítókkal).[15]
Tibeti, dokumentumértékű fényképeiből tárlatokat rendez,[16] fényképészeti munkásságát „művészi” minősítéssel említik.[4] Foglalkozik tibeti tárgyak gyűjtésével.[11]
Művészként[szerkesztés]
Ugyan elsősorban kultúrantropológusként működik, nem távolodott el teljesen a művészetektől sem. Több szobor alkotása fűződik nevéhez, ezekből számos kiállítása volt Európa-szerte, Belgiumban pedig hat méter magasságú köztéri kinetikus szobra is áll („Hommage a Brancusi”, azaz „Tisztelgés Brâncuși előtt”). Egyéni és csoportos kiállításokon fény installációkkal, luminokinetikus alkotásokkal vesz részt.[7]
Szeret gitározni, és zongorázni, alkalmi szerzeményeit olykor meg is örökíti. Játszik ütős hangszereken, szájharmonikán, dorombon és fuvolán. Tagja a nagyváradi Colombo’s Wife zenei együttesnek. Feleségével közösen is fel szokott lépni a Szent László Napok kulturális fesztivál keretében.[7] Alkalmanként a zenetörténet és más területek kapcsolatáról is tart előadásokat.[17]
Jelenlegi állás[szerkesztés]
Jelenleg (2023) az Állatorvostudományi Egyetem, Marek József Oktatói Központ és Kollégium (1148 Budapest, Mogyoródi út 59-63.) igazgatója.[18]
Művei[szerkesztés]
- A tokodi kora vaskori agyag pintadera, Budapest, 2016
- A tizenkét cselekedet Tönpa Senráb a bön vallás alapítójának rövid története, Budapest, 2016
- Az én testamentumom / Tanulmányok Ady Endréről, Budapest, 2020
- 5 részes sorozat: Az igazi Léda (az ismeretlen Léda)
- 5 részes sorozat: A spanyolnátha árnyékában
Szerkesztésében jelent meg A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2020–2021 című tanulmánykötet. (főszerk. Estók János, társ.szerk. Albert Gábor, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2022)[19]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://kronikaonline.ro/szempont/aady-eletmuvet-bemutatni-nem-a-korabeli-pletykakata#
- ↑ https://www.varad.ro/utazas-imre-zoltan-utazas-a-feny-fele-cimu-kiallitasanak-elemzese/
- ↑ https://noileg.ro/kultura-honap-pasi-imre-zoltan-a-koztunk-elo-homo-universalis/
- ↑ a b Sarkadi A. Viktória: Utazás. Imre Zoltán “Utazás a fény felé” című kiállításának elemzése. Várad – Kulturális folyóirat és portál. (Hozzáférés: 2012. január 27.)
- ↑ https://kronikaonline.ro/szempont/aady-eletmuvet-bemutatni-nem-a-korabeli-pletykakata#
- ↑ a b c d e f Tőtős Áron: Ady szellemisege Nagyváradon – Interjú Imre Zoltán muzeológussal. Erdélyi Krónika. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ a b c d Bálint Eszter: Imre Zoltán, a köztünk élő homo universalis. Nőileg. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- ↑ A 100 éve elhunyt Ady Endrére emlékeznek az Új Magyar Képtárban. szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2019. február 6.)
- ↑ Múzeumi napon vettek részt az eötvösös diákok. Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
- ↑ Edvi Illés Aladár festőművész műalkotásával gazdagodott az Agrárminisztérium. kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
- ↑ a b Imre Zoltán: GYER velem c. előadása és kiállítása. ak.sze.hu. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- ↑ Megörökített székelység. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
- ↑ A 20. század eleji Erdély és benne Szentegyháza mindennapjai egy amatőr fotográfus és Haáz Rezső festő, etnográfus szemszögéből. A Mezőgazdasági Múzeum tárlatán az M5 műsorvezetője, Bukosza Zita Imre Zoltán kurátorral beszélget.. Múzeumok Éjszakája Facebook oldala. (Hozzáférés: 2022. június 15.)
- ↑ „Agrármúltunk emlékezete – az értékőrzés mozaikdarabkái”. kutatokejszakaja.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
- ↑ a b c Rédai Attila: Magyarok, „őshaza” – amit Csoma Sándor nem fedezhetett fel. liget.ro. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
- ↑ a b Mustang – a rejtett tibeti királyság. Imre Zoltán kiállítása és élménybeszámolója. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
- ↑ Pl. Zene füleimnek, avagy variációk egy témára – Vadászat a komolyzenében, zenetörténeti áttekintés a vadászat jegyében. Kutatók Éjszakája, 2021. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Kutatók Éjszakája 2021. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
- ↑ https://univet.hu/hu/egyetem/szervezeti-egysegek/marek-jozsef-oktatasi-kozpont-es-kollegium/
- ↑ A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2020-2021. so.hu.museum-digital.org. (Hozzáférés: 2023. március 9.)
Források, egyéb külső hivatkozások[szerkesztés]
- Sarkadi A. Viktória: Utazás. Imre Zoltán “Utazás a fény felé” című kiállításának elemzése. Várad – Kulturális folyóirat és portál. (Hozzáférés: 2012. január 27.)
- Bálint Eszter: Imre Zoltán, a köztünk élő homo universalis. Nőileg. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- Tőtős Áron: Ady szellemisege Nagyváradon – Interjú Imre Zoltán muzeológussal. Erdélyi Krónika. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- Szalai Klaudia: Az Ady Endre-emlékmúzeum nyomában – beszélgetés Imre Zoltán kultúraantropológussal. Helyőrség. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
- A 100 éve elhunyt Ady Endrére emlékeznek az Új Magyar Képtárban. szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2019. február 6.)
- Múzsák harca az érvényesülésért – Imre Zoltán kultúrantropológus. 2.kerulet.ittlakunk.hu
- Nagy elődök szomszédságában – Krisztinaváros egykori neves lakói nyomában. Imre Zoltán irodalmi sétája. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
- Nagy elődök szomszédságában – Krisztinaváros egykori neves lakói nyomában (2). Imre Zoltán kultúrtörténeti sétáj. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- Traveling toward the light. epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
- Molnár Judit: Nagyváradi performansz az emberi fényfüggőségről. kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2016. december 11.)
- Alt Krisztián: Gyárak, utak, írástudók In: Irodalmi Magazin VI. évf., 2018/IV. szám (interjú Imre Zoltánnal)
- Molnár Judit: „Ady életművét bemutatni, nem a korabeli pletykákat”. kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2014. május 24.)
