Ibelin vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ibelin vára keresztes erőd volt a Jeruzsálemi Királyságban, Jaffa és Askalon között, a mai Javne izraeli város helyén, a Szentföld történetében fontos szerepet játszó Ibelin nemzetség birtoka. Fulkó jeruzsálemi király építtette és adományozta Ibelin Bariszannak 1141-ben,[1] s a birodalom déli határát volt hivatva védeni, noha a határ délebbre húzódásával jelentőségét vesztette. Az Ibelinek központja volt Szaladin hattíni győzelméig, illetve Jeruzsálem 1187-es bevételéig, amikor is a szultán leromboltatta.

Története[szerkesztés]

Egy négy várból álló lánc részeként épült a királyság déli határán, Jaffa keresztesváros és a fátimida Askalon között. Arra szolgáltak, hogy az Askalon felől érkező támadásokat elhárítsák, ha szükséges, menedéket nyújtsanak a lakosságnak, és bázist képezzenek a kereszteseknek a Fátimidák ellen indított hadjárataihoz.[2]

Askalon állandó fenyegetést jelentett a királyság számára a 12. század első felében. Szinte minden évben indultak fátimida betörések ebből az irányból Jaffa és környéke ellen, maga a város pedig erős védművei és biztonságos kikötője miatt sokáig bevehetetlennek bizonyult, nem utolsósorban azért, mert az egyiptomi flotta könnyedén el tudta látni utánpótlással és friss helyőrséggel. Ibelin és a többi vár is hozzájárult ahhoz, hogy az 1153-as hadjárat során III. Balduin kereszteseinek végül sikerült elfoglalniuk Askalont.

Ibelin és a többi környékbeli vár megépítése számos előnnyel járt. Mint Türoszi Vilmos írja, „az emberek megbíztak ezekben a várakban és a körülöttük létrejövő településekben, a vidék lakott lett, tehát biztonságos, az élelemellátás pedig állandóbbá és bőségessé vált”.[3]

Askalon elestével és délebbi erősségek építésével (például Gázánál és Darumnál[4]) e várak jelentősége megcsappant. Szaladin 1187-es hattíni győzelme és Jeruzsálem bevétele után Ibelin is elesett, a várat lerombolták, az Ibelin család pedig ciprusi és bejrúti birtokaira húzódott vissza.

Szerkezete[szerkesztés]

Szerkezetéről keveset tudni, de a közelben épült többi várhoz (például a romként fennmaradt Arnaldihoz és Blanchegarde-hoz) hasonlóan négyszögletes alaprajzú lehetett, négy saroktoronnyal. Runciman Türoszi Vilmos nyomán „nagyszerű várnak” nevezi.[5] Egy ősi tell helyén állt, amelyet 2008-ban részlegesen feltártak.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mayer 1994 XV 102–103. o. – Állítólag azért, mert Jaffa várkapitányaként nem volt hajlandó részt venni hűbérura, II. Hugó jaffai gróf 1134-es lázadásában, s a király seregéhez vezette a várőrséget.
  2. Kennedy 1994 32. o.
  3. Kennedy 1994 32. o.
  4. Kennedy 1994 31. o.
  5. Runciman 1999 444. o.
  6. Orit Segal: Tel Yavne. Hadashot Arkheologiyot. (Hozzáférés: 2020. május 29.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ibelin (castle) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]