Ibelin Bariszan
| Ibelin Bariszan | |
 | |
| Született | 11. század |
| Elhunyt | 1150 és 1152 között[1] |
| Házastársa | Ramlai Helvis[1] |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | feudális úr |
| Tisztsége | főhadparancsnok (1115–1143, Jaffai és Aszkaloni Grófság) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ibelin Bariszan (megh. 1150) a jeruzsálemi keresztény királyság jelentős alakja, az Ibelin nemzetség alapítója. Nevét hol Bariszannak, hol Baliannak írták, de mivel utóbbiként összetéveszthető Balian nevű fiával, gyakran használták az Idősb Balian,[2] Öreg Balian (Barisan-le-Vieux) és I. Balian megjelöléseket is. 1138-tól Ramla ura, így közvetlenül a jeruzsálemi király hűbérese.[3]
Életútja[szerkesztés]
Származása bizonytalan. Az Ibelin nemzetség később azt állította, hogy Chartres vikomtjaitól erednek, de Peter Edbury szerint inkább észak-itáliaiak lehettek.[4] Jonathan Riley-Smith ugyanakkor elképzelhetőnek tartja a chartres-i kapcsolatot, eszerint Bariszan Le Puiset-i Hugónak, Jaffa grófjának öccse lett volna, ez esetben pedig a II. Balduin személyében szentföldi uralkodót adó Montlhéry családnak is rokona.[5]
Mindenesetre semmi biztosat nem tudunk róla 1115-ig, amikor a feljegyzések szerint már Jaffa várkapitánya avagy főhadparancsnoka Le Puiset-i Hugó alatt. 1120-ban részt vett a királyság első törvényeit meghozó nábluszi tanácskozáson, lehetséges, hogy az új jaffai gróf, a kiskorú II. Hugó képviseletében.[6] Ugyanebben az évben, vagy nem sokkal később szolgálata jutalmául elnyerte Ramla ura, I. Balduin unokahúgának, Helvisnek a kezét. 1134-ben, amikor II. Hugó fellázadt Fulkó jeruzsálemi király ellen, Bariszan ura ellen fordulva a király pártjára állt, és fontos helye lett az udvarban. Talán hűsége jutalmaként kapta meg 1141-ben az újonnan épített Ibelin várát, amelyről a nemzetség a nevét vette. Ibelin Ramlához közel, a Jaffai Grófság területén állt, Jaffa városa és a fátimida Egyiptom birtokában levő Askalon között.[7]
1148-ban Bariszan felesége, Helvis révén megörökölte Ramla uradalmat. Ebben az évben részt vett azon az akkói tanácskozáson is, ahol a második keresztes hadjárat vezetői eldöntötték, hogy Damaszkusz ellen indulnak. Bariszan 1150-ben meghalt, Ibelin vára legidősebb fiára, Hugóra szállt, özvegye, Helvis pedig hozzáment Hierges-i Manasszéhoz, a királyság főhadparancsnokához.[8]
Bariszannak öt gyermeke született Ramlai Helvistől:
- Ibelin Hugó, Ramla ura
- Ibelin Balduin, Mirabel és Ramla ura
- Ibelin Balian, Náblusz ura
- Ibelin Ermengarde, Tibériás úrnője, később hozzáment I. Bures-i Vilmoshoz, Galilea fejedelméhez
- Ibelin Stefánia (1167 után meghalt)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. november 7.)
- ↑ Tyre 1943 Kindle, Location 12915
- ↑ Mayer 1982 XV 101–118. o.
- ↑ Edbury 1997 4. o.
- ↑ Riley-Smith 1997 172–173. o.
- ↑ Riley-Smith 1997 173. o.
- ↑ Edbury 1997 4. o.
- ↑ Edbury 1997 5. o.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Barisan of Ibelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Edbury 1997: Edbury, Peter W: John of Ibelin and the Kingdom of Jerusalem. Woodbridge: Boydell Press. 1997.
- ↑ Mayer 1982: Mayer, H. E: „Carving Up Crusaders: The Early Ibelins and Ramlas”, in: Outremer: Studies in the history of the Crusading Kingdom of Jerusalem presented to Joshua Prawer. Jerusalem: Yad Izhak Ben-Zvi Institute. 1982.
- ↑ Riley-Smith 1997: Riley-Smith, Jonathan: The First Crusaders, 1095-1131. Cambridge: Cambridge University Press. 1997.
- ↑ Tyre 1943: William of Tyre: A History of Deeds Done Beyond the Sea. Trans. E. A. Babcock and A. C. Krey. New York: Columbia University Press. 1943.
