II. Baldvin konstantinápolyi latin császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Baldvin konstantinápolyi latin császár
Baldwin2 Namur.jpg

Konstantinápolyi Latin Császárság császára
Baudouin II
Uralkodási ideje
1228. január1261. július 25.
Koronázása Konstantinápoly
1240. április 15.
Elődje I. (Courtenay) Róbert
Utódja a Konstantinápolyi Latin Császárság bukása
Életrajzi adatok
Uralkodóház Courtenay-ház
Született 1217
Konstantinápoly
Elhunyt 1273 (56 évesen)
Nápoly
Házastársa Brienne-i Mária konstantinápolyi latin császárné
Gyermekei Philip of Courtenay
Édesapja I. Péter konstantinápolyi latin császár
Édesanyja Jolánta latin császárnő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Baldvin konstantinápolyi latin császár témájú médiaállományokat.

II. (Courtenay-i) Baldvin[1] (Konstantinápoly, 1218Nápoly, 1273. október 15. után), konstantinápolyi latin császár. Courtenay Jolán magyar királyné és Courtenay Mária nikaiai császárné öccse.

Élete[szerkesztés]

1228-ban, bátyja halálakor Baldvin még csak 11 éves volt, így országa nemesei Brienne-i Jánost hívták meg régenscsászárnak az ország élére. A Kasztíliai Berengáriával kötött harmadik házasságából született lányát, az akkor kilencéves Máriát 1234-ben eljegyezte a kiszemelt örökössel, aki húszéves korától a birodalom ázsiai területeit irányította, de a tényleges házasságot csak azután kötötték meg, amint a menyasszony elérte a lányok számára a házasodáshoz szükséges 12 éves életkort. 1236-ban a trónjára váró Baldvin nyugatra (Rómába, Franciaországba, Flandriába) indult, hogy katonákat és pénzt kérjen a Konstantinápolynál alig nagyobb Latin Császárság védelmére és területeinek visszaszerzésére, és csodamód sikerrel járt. 1240-ben tért haza német területeken és Magyarországon keresztül tekintélyes haderő élén. A körülmények miatt azonban a segítséget nem tudta kihasználni, így 1245-ben megint nyugatra ment két évre. Ismét segítséget kapott, pénzt ereklyék fejében, most IX. (Szent) Lajos francia királytól, akinek oldalán 1249-ben jelen volt Damiettánál, a sikertelen hetedik keresztes hadjáraton.

A birodalom oly mértékben szenvedett pénzhiányban, hogy a hitelekért cserébe saját fiát, Fülöpöt kellett biztosítékként a kereskedők kezére adnia. A későbbiekben II. Baldvin Európát járta segítségért könyörögve. 1261-ben Palailogosz Mihály elfoglalta Konstantinápolyt, Baldvin császársága pedig véget ért. Az uralkodó Euboiára menekült egy velencei gályán, onnan Athénon keresztül Apuliába, végül Franciaországba. Címe megkövetelte tőle, hogy továbbra is segítségre vadásszon. Új reménysége Anjou Károly volt, akivel 1267-ben megegyezett, hogy majd elfoglalja számára a görög fővárost. Ez sohasem következett be, Baldvin és fia pedig Károlytól kapott évjáradékból éldegélt. Fülöp 1273-ban elvette Károly leányát, Beatrixet, ám pár napra rá II. Baldvin meghalt Foggiában.

A latin császári címet még sokan követelték 1383-ig.

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Capeting-dinasztia Courtenay urainak ágából származott.

Források[szerkesztés]

  • Wolff, Robert Lee: Mortgage and Redemption of an Emperor's Son: Castile and the Latin Empire of Constantinople, Speculum 29, 1954, 45-84. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. (Courtenay) Róbert
Latin császár
12281261
A Latin Császárság címere
Következő uralkodó: