Hári Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hári Pál
SzületettHirschel Pál
1869. augusztus 29.[1]
Pest
Elhunyt1933. május 10. (63 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPerlmutter Dorottya
(h. 1899–1933)
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi oktató
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 11. sor, 25. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hári Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hári Pál, születési és 1882-ig használt nevén Hirschel Pál (Pest, 1869. augusztus 29.[3]Budapest, Terézváros, 1933. május 10.[4]) magyar orvos, biokémikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Hári (Hirschel) Henrik (1832–1915)[5] terménykereskedő és Müller Rozália voltak.[6] Középiskolai tanulmányait a Kegyes-tanítórendek Budapesti Főgimnáziumában végezte, majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, de orvosi oklevelét már a Bécsi Egyetemen szerezte meg, 1894-ben. Ezután Boas berlini tanár mellett, majd a Bókay Árpád igazgatásával működő Gyógyszertani Intézetben, később a Tangl Ferenc által vezetett Általános Kórtani Intézetben volt tanársegéd. 1906-ban az orvosi kémiai diagnosztika magántanára lett. 1915-ben mint nyilvános rendkívüli tanár a budapesti Élet- és Kórvegytani Tanszék vezetőjének nevezték ki. 1919-től nyilvános rendes tanár volt.

Fejlesztette a kalorimetria módszertanát. Jelentős kutatásokat végzett az anyagcserével, a hemoglobin és származékainak spektrofotometriás vizsgálatával kapcsolatban. Hazánkban a biokémiai kutatások egyik megteremtője.

Házastársa Perlmutter Dorottya (1879–1938) volt, Perlmutter Adolf és Schüller Henrietta lánya, akit 1899. október 21-én vett feleségül.[7] Fiai Hári Andor (1900–1966) és Hári Félix (1901–1973).

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-11-25).

Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-11-25.

Művei[szerkesztés]

  • Vasfelszívódás a gyomorban és a duodenum­ban (Budapest, 1899)
  • Vizsgálatok a hőszabályozás élettanának köréből (Eger, 1908)
  • Adatok a téli álmot alvó emlősök anyagforgalmához (Budapest, 1909)
  • A vértransfusio hatása az anyag- és energiaforgalomra (Eger, 1910)
  • Az élet- és kórvegytan tankönyve (Budapest, 1913)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]