Huszár Klára
| Huszár Klára | |
| Született | Huszár Klára 1919. május 29. Budapest |
| Elhunyt | 2010. június 13. (91 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Devecseri Gábor (1941-1971) |
| Foglalkozása | operarendező, dalszövegíró, műfordító |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Erkel Ferenc-díj (1973) Érdemes művész (1977) Nádasdy Kálmán-díj (2003) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25/I-1-1/2) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Klára témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huszár Klára (Budapest, 1919. május 29. – Budapest, 2010. június 13.) magyar operarendező, dalszövegíró, műfordító.
Élete[szerkesztés]
Huszár Imre és Benyovits Erzsébet gyermekeként született.
1938–1942 között a Zeneművészeti Főiskola ének–zenetanár szakos hallgatója volt. 1951–1956 között ugyanitt megszerezte az operarendezői képesítést, ekkor Oláh Gusztáv tanítványa volt.
1947–1951 között a Magyar Rádió munkatársa volt, megszervezte a zenei Rádióiskolát, a Dolgozók Zeneiskoláját. 1947–1951 között gyermekoperákkal foglalkozott, valamint az ifjúsági osztály vezetője volt. 1951-ben kitették a Rádiótól; ekkor iratkozott be a főiskolára. 1956–1979 között a Magyar Állami Operaház asszisztense, majd rendezője volt. Vendégszerepelt Pécsett és külföldön, Németországban, Bécsben is.
Magánélete[szerkesztés]
1941–1971 között Devecseri Gábor (1917–1971) költő volt a férje. Egy fia született, Devecseri János (1944–)
Színházi munkái[szerkesztés]
Szerzőként[szerkesztés]
- Mozart: Thamos, Egyiptom királya (1971) (rendező is)
Műfordítóként[szerkesztés]
- Christoph Willibald Gluck: Iphigénia Taurisban (1957) (rendező is)
- Gian Carlo Menotti: A telefon (1957, 1964, 1976) (rendező is)
- Suchon: Örvény (1959)
- Leoš Janáček: Katja Kabanova (1961)
- Menotti: Amélia bálba megy (1962)
- Domenico Cimarosa: Titkos házasság (1963, 1977, 1981, 2002, 2004) (rendező is)
- Gioachino Rossini: Hamupipőke (1965, 1981, 1987, 1989–1990, 2001)
- Georg Friedrich Händel: Julius Caesar (1966)
- Joseph Haydn: Ember a Holdon (1970) (rendező is)
- Rossini: A török Itáliában (1976-1977) (rendező is)
- Gaetano Donizetti: Vivát mama!/Éljen a mama! (1978, 1992)
- Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek (1979)
- Kovách Andor: Medea (1981)
- Friedrich von Flotow: Márta, avagy a richmondi vásár (1990)
Dalszövegíróként[szerkesztés]
- Oscar Wilde: Bunbury (1959, 1968)
- Wilde: Hazudj igazat! (1960, 1970)
- Golebska: Repülj nóta, mazur nóta! (1979)
- Drzic: Dundo Maroje (1979)
- Plautus: A hetvenkedő katona (1979)
Rendezőként[szerkesztés]
- Giovanni Battista Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló (1957)
- Igor Stravinsky: A katona története (1958)
- Láng István: Pathelin mester (1958)
- Joseph Haydn: Aki hűtlen, pórul jár (1959)
- Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (1960)
- Ránki György: Pomádé király új ruhája (1961)
- Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei (1961, 1968, 1973)
- Plautus: Amphitruo (1962)
- Léo Delibes: Lakmé (1964)
- Plautus: Szamárvásár (1966)
- Balassi Bálint: Szép magyar komédia (1967)
- Somlyó György: A bírák könyvéből (1970)
- Vas István: Római rablás (1970)
- Devecseri Gábor: Bikasirató (1970)
- Ludwig van Beethoven: Fidelio (1971, 1974)
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola (1971, 1974-1975)
- Babits Mihály: Laodameia (1971)
- Babits Mihály: Jónás könyve (1971)
- Petőfi Sándor: Az apostol (1972)
- Carl Maria von Weber: A bűvös vadász (1975)
- Giuseppe Verdi: Traviata (1976)
- Devecseri Gábor: A meztelen istennő (1977)
- Carl Ditters von Dittersdorf: La contadina fedele (1978)
Filmjei[szerkesztés]
- Csalóka Péter (1979) (zenei rendező)
- Rossini: Hamupipőke (1991) (műfordító)
Művei[szerkesztés]
- Operarendezés (1970)
- Krisztinavárosi madrigál (2001)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
