Humphry Davy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Humphrey Davy szócikkből átirányítva)
Humphry Davy
Humphry davy.jpg
Született
1778. december 17.
Penzance
Elhunyt
1829. május 29. (50 évesen)
Genf
Foglalkozása vegyész
feltaláló
fényképész
fizikus
Kitüntetései Fellow of the Royal Society
Copley-érem
Royal-érem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Humphry Davy témájú médiaállományokat.
Thomas Phillips: Sir Humphry Davy

Humphry Davy Sir (Penzance, Cornwall, 1778. december 17.1829. május 29.) angol kémikus, fizikus, feltaláló, számos kémiai elem felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa, a Davy-lámpa kifejlesztője. 1812-ben a régensherceg lovaggá ütötte.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaptanulmányai után 1797-től a természettudományi ismeretek kezdték érdekelni. Davies Gilbert (Davies Giddy) tudós (1827-1830 között a Royal Society elnöke) felfigyelt szakmai képességeire, ezért maga mellé vette laboratóriumába. A fiatalember sajátos nézeteket alakított ki a hő, a fény és az elektromosság tudományos kérdésekről, természetéről, Antoine Lavoisier vegyész kémiai és fizikai tanításairól. Gilbert javaslatára a Cliftonban alapított Pneumatikai Intézet vegyészigazgatója lett. Az intézet a különféle gázok vizsgálatával foglalkozott, elősegítve a gyógyászatban történő alkalmazást. A Royal Institution of Cornwall (RIC) tiszteletbeli professzora. Michael Faraday, Anglia egyik nagy jövendő természettudósa 1813-ban laboratóriumi asszisztens lett.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutató munkája során felfedezte/először elkülönítette a magnéziumot, a bórt, a báriumot, a hidrogén-telluridot, a foszfor-hidrogént és a higany-oxidot. A felfedezései közé tartozik klór, a jód, a nátrium, a kálium és a nátrium-hidroxid.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]