Horváth család (szentgyörgyi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szentgyörgyi nemes és báró Horváth család egy régi eredetű magyar nemesi család.

Története[szerkesztés]

A család Vas vármegye területéről származik. Horváth István 1631-ben szerezte meg a szentgyörgyi kúriát, és ettől kezdve a család folyamatosan csak gazdagodott. Zsigmond 1790-96-ban követ volt, majd Békés vármegye főispánjává tették meg. Általa lett igazán ismert a család neve. Fiai közül Zsigmond Hugonnaira változtatta a nevét és 1822-ben grófi rangra emelkedett, Antal pedig lovasezredes lett, a Mária Terézia-rend vitéze, 1803-ban bárói címet kapott. 1858-ban egy másik családtag, Sándor osztrák birodalmi bárói rangra emelkedett.

A híres füredi Anna-bál is e családhoz köthető, az első ilyen bált szentgyörgyi Horváth Krisztina tiszteletére tartották 1825-ben. Szentgyörgyi Horváth János Fülöp (1777-1841) királyi táblai ülnök és Borsodi és Katymári Latinovits Anna (1783-1862) lánya volt Horváth Krisztina (1805-1827), aki több nevet használt, köztük "Konstancia" is.[1]

Címere[szerkesztés]

Borovszky Samu monográfiájában Reiszig Ede leírása szerepel:

Törzsczímer: paizs kék udvarában kettősfarkú arany oroszlán, első jobb lábával kivont pallost tartva. Sisakdísz: vörösmezü férfikar kivont kardot tart.

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona (X. kötet, HÉROLD–JÓB)
  • Borovszky Samu: Magyarországi vármegyéi és városai, Vas vármegye (III. kötet, 1898.)


  1. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 606.o.