Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.
| Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. | |
 | |
| A HSCS első logója 1912-től | |
| Típus |
|
| Jogelőd | Hofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár |
| Alapítva | 1900 |
| Megszűnt | 1948 |
| Jogutód | Vörös Csillag Traktorgyár |
| Székhely | Kispest |
| Vezetők | Hofherr Albert vezérigazgató |
| Alapító | Hofherr Mátyás, Schrantz János |
| Iparág | mezőgazdasági gépgyártás |
| Tulajdonos | Hofherr Mátyás, Schrantz János, Hofherr Albert |
| Forma | Részvénytársaság |
| Termékek | Lokomobilok, cséplőgépek, traktorok, kazánok |
| Alkalmazottak száma | több, mint 1600 fő (1914)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hofherr és Schrantz Gépgyárat Hofherr Mátyás és Schrantz János alapította 1900-ban Kispesten. Később részvénytársaságként működött. Hofherr Albert 1912-ben felvásárolta a Clayton-Shuttleworth Gépgyár telephelyeit, márkanevét, raktárait. Ettől kezdve Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. nevet vette fel. A gyár államosítása után jött létre a Vörös Csillag Traktorgyár.
Története
[szerkesztés]Jogelődjei
[szerkesztés]A magyar mezőgazdasági gépgyártás egyik megalapítója és világhírűvé vált fejlesztője Hofherr Mátyás a dél-németországi Moosbeurenben (ma Oberstadion része), született gazdálkodó családban. A fiatal fiú a gépek szeretete okán kitanulta a lakatos mesterséget, majd vándorlegényként Angliába, Svájcba és végül Bécsbe jutott. Itt 1853-ban művezető lett egy mezőgazdasági gépgyárban, ahol több konstrukciójára is felfigyeltek. Néhány évnyi odesszai munka után az angol Clayton-Shuttleworth Co. bécsi gyárának vezetője lett. Itt is több sikeres gépet (nagy teljesítményű kukoricamorzsoló) szerkesztett, majd 1869-ben „M.Hofherr” néven Bécsben önálló gyárat alapított, ahol aratógépeket kezdett gyártani. Ennek sikere nyomán többek között kaszálógépek, cséplőgépek, vetőgépek gyártását is megkezdte. A cég által gyártott gépek forgalmazását kezdetben a Clayton cég végezte.
1881-ben Schrantz János, aki eddig csendes társ volt, belépett a cég vezetésébe, a cég neve „Hofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár” lett. A gyár termékei népszerűek lettek nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon, Lembergben, Bukarestben Odesszában és Harkovban is. 1883-ban létesült új műhelyében már gőzlokomobilok és gőzcséplőgépek is készültek.
A hazai piacról a versenytársakat (elsősorban Clayton céget) kiváló termékeivel kiszorította és magyarországi telephelyet is létesítettek, majd a bécsi gyárat be is zárták, mert nem volt a terület továbbfejleszthető. A gyár végleges helyét Kispesten találták meg, ahová a bécsi személyzet egy részét is áttelepítették 1900-ban. Az építést Hofherr Rudolf a bécsi gyár vezető gépészmérnöke irányította. A gyár neve „Hofherr és Schrantz Gépgyár” lett. Hofherr Mátyás fokozatosan átadta a vezetést fiának, Albertnek.
1912-től
[szerkesztés]A Clayton cég felismerte, hogy a Hofherr gyárral a kelet-európai piacon nem bírja a versenyt és így felszámolták cégeiket, eladták raktáraikat és műhelyeiket a Hofherr-Schrantz cégnek és hozzájárultak nevük felhasználásához. Így változott a cég neve 1912-ben „Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.”, rövidítve „HSCS”-re.[2]
1938-ban belépett a céghez Rázsó Imre gépészmérnök, főmérnök, későbbi MTA tag.
A két világháború között a cég bevezette az egyhengeres izzófejes nyersolajmotorral hajtott HSCS izzófejes traktorok gyártását, amely újabb világsiker lett.[3]
A második világháború után
[szerkesztés]A szovjet Vörös Hadsereg 1945. január 12-én rendezte be tankjavító üzemét a gyár helyiségeiben.
Erdős Jenő a gyár vezérigazgatója 1944. március 22-től a Gestapo fogságában volt, majd internálták és végül 1945. január 17-én a szovjet csapatok szabadították ki.[4] 1945. január 21-én Erdőst igazgatóvá nevezték ki. A gyárat 1948-ban államosították, Hofherr Schrantz Traktorgyár N.V.K.F. (Nemzeti Vállalat Korlátolt Felelősséggel) néven nemzeti vállalattá alakították. A vállalat élére a később iparügyi miniszterré kinevezett Zsofinyecz Mihály került, aki 1948 és 1949 között a gyár munkásigazgatója, majd vezérigazgatója volt.[5] A vállalat elnevezése előbb Hofherr Schrantz Traktorgyárra, majd pedig 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyárra változott.
1946-1951 között Korbuly János[6] a gyár főmérnöke, később tanácsadója. A D4K traktor kifejlesztéséért 1963-ban Rhorer Emil főkonstruktőrrel Kossuth-díjat kapott.[7] 1956-tól a gyár műszaki fejlesztésében meghatározó szerepet töltött be.
Galéria
[szerkesztés]-
Hofherr Mátyás -
Hofherr Albert -
Hofherr Gyár részvénye -
Hofherr és Schrantz reklám -
Munkások a Hofherr és Schrantz Gépgyárban -
![Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt.[8]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Hofherr_gy%C3%A1r.jpg/120px-Hofherr_gy%C3%A1r.jpg)
Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt.[8] -
HSCS traktor -
HSCS pesti gépraktára -
HSCS részvény -
Hofherr gyártmányú cséplőgép és tüzesgép 1910-ben
![Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt.[8]](/wiki/F%C3%A1jl:Hofherr_gy%C3%A1r.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A LÁNG GÉPGYÁR TÖRTÉNETE AZ ALAPÍTÁSTÓL AZ ÁLLAMI TULAJDONBA VÉTELIG
- ↑ Budapest lexikon L - Z. 339. old.
- ↑ A HSCS gyár története - Főmenű. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ Múlt Kor
- ↑ Levéltár. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
- ↑ Csepeli életrajzok. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ Kispest, XIX. kerület
- ↑ A képen helytelenül szerepel a cég neve
Források
[szerkesztés]- HSCS traktorok a fejlesztés tükrében (1923-1948)
- Hoffer GS-35 traktor indítása (video)
- Magyar mezőgéparchívum Archiválva 2014. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Harta portál[halott link]
- Budapest ostroma 1944-45 (Hofherr-Schrantz gépgyár)
- Tündérkert
- Magyar Múzeumok
További információk
[szerkesztés]- Fortepan
- Magazinlapok
- Budapest lexikon L–Z.
- Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth. Magyar Gépgyári Művek Rt. Repertórium, 1-2.; összeáll. Szilágyi Gábor, közrem. Török Mária; Művelődésügyi Minisztérium–LOK, Budapest, 1965 (Levéltári leltárak)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]