Hofherr Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hofherr Mátyás
Hofherr Mátyás
Hofherr Mátyás
Született1829
Moosbeuren
Elhunyt1909. május 4. (80 évesen)
Bécs
Állampolgársága
GyermekeiHofherr Albert
Foglalkozásagyáros, kereskedő
A Wikimédia Commons tartalmaz Hofherr Mátyás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hofherr Mátyás bécsi gyárának udvara

Hofherr Mátyás (eredeti nevén Matthias Hofherr) (Moosbeuren, 1829. – Bécs, 1909. május 4.) német származású gépész, a kispesti Hofherr és Schrantz Gépgyár egyik alapítója. Hofherr Albert apja.

Életpályája[szerkesztés]

Eleinte lakatosnak tanult, később külföldre ment, megfordult Franciaországban, Angliában, Svájcban, Münchenben, végül Bécsbe került, ahol egy gépgyárban helyezkedett el. Konstrukciói a cégnél figyelmet keltettek. 1869-ben alapította meg saját üzemét Bécsben, amely kaszáló- és vetőgépek, illetve kukoricamorzsolók gyártásával foglalkozott. Később a magyar Hofherr ekék és egyéb kis gépek is megjelentek a gyártósoron. 1881-ben a magyarországi Schrantz Jánossal közösen alapítottak társaságot, majd 1888-ban Budapesten is üzemet nyitottak. Termékeiket nemsokára 20 országba exportáltak. 1900-ban a Hofherr & Schrantz mezőgazdasági gépgyár Kispestre költözött, mivel ott megfelelő méretű iparterület állt a rendelkezésére. Bécsből áthelyezték a termelési központot Magyarországra, valamint a cég száz szakembere került át. Hofherr Mátyás 1909. május 4-én Bécsben hunyt el, 81. életévében.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Sírja a simmeringi evangélikus temetőben található.[1]
  • Emléktáblája és domborműve a Budapest XVIII. kerület Gyöngyvirág utca 8. szám alatt látható, a valamikori Hofherr villában, ahol emlékszobát rendeztek be.
  • Emléktábla Mezőkövesden a Mezőgazdasági Gépmúzeum falán.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Evangelischer Friedhof Simmering. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Czeike Felix: Historisches Lexikon Wien, Bd. 1, Wien 1992, S. 580
  • Czeike Felix: Historisches Lexikon Wien, Bd. 3, Wien 1994, S. 229
  • DEHIO - Handbuch Wien, X - XXIII Bezirk, Wien 1996 S. 117
  • Waissensteiner Robert: Wiener Nutzbauten als Beispiele zukunftsorientierten Bauens, Wiener Schriften, Heft 38, Wien 1977, S. 81