Ugrás a tartalomhoz

Higany(II)-cianid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(II)-cianid
IUPAC-név dicianohigany
Más nevek merkuri-cianid; higany-cianid; higany-dicianid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 592-04-1
PubChem 11591
SMILES
C(#N)[Hg]C#N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Hg(CN)2
Moláris tömeg 252,63 g/mol
Megjelenés fehér por
Sűrűség 3,996 g/ml
Olvadáspont 320 °C (Bomlik)
Forráspont (nincs)
Oldhatóság (vízben)
Veszélyek
Főbb veszélyek Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28-R33-R50/53[1]
S mondatok (S1/2)-S7-S13-S28-S29-S45-S60-S61[1]
LD50 26 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-cianid a higany egyik vegyülete. Színtelen kristályokat alkot. Fémes, maró ízű. Oldható vízben, 100 °C-on 100 g vízben 33 g oldódik. Feloldódik metanolban és etanolban is, 20 °C-on 100 g metanolban 44 g, 100 g etanolban 10 g higany(II)-cianid oldódik. Kevésbé oldódik éterben. Erős méreg.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A higany(II)-cianid hevítés hatására bomlik, fémhigany válik ki és diciángáz fejlődik.

[2]

Csak alig disszociál vizes oldatban. Klór hatására higany(II)-kloriddá, jód hatására higany(II)-jodiddá alakul. Kálium-jodid hatására kálium-tetrajodo-merkurát(II) képződik belőle.

Kettős sót képez ezüst-nitráttal, más fémek cianidjai hatására komplex cianidok képződnek belőle.

Élettani hatása

[szerkesztés]

A vegyület erősen mérgező, mert mindkét alkotórésze mérgező hatású. Heveny mérgezést, de akár halált is okozhat a belőle felszabaduló ciángáz. Idült mérgezést okozhat a szervezetben felhalmozódva. Előidézhet kiütésekkel járó bőrgyulladást is.

Előállítása

[szerkesztés]

Előállítható a higany(II)-oxid hidrogén-cianid oldatban való feloldásával:

Higany(II)-kloridból is képződhet kálium-cianid vagy hidrogén-cianid hatására.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d A higany(II)-cianid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. Nyilasi János: Szervetlen kémia. ISBN 963-280-213-6 99. oldal

Források

[szerkesztés]