Ugrás a tartalomhoz

Herman Ottó Gimnázium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herman Ottó Gimnázium (
  • Miskolci Polgári Leányiskola
  • Római Katolikus Leánylíceum és Tanítóképző Intézet
  • Városház téri Állami Általános Leányiskola
  • Herman Ottó Gimnázium
)
Alapítva1878
NévadóHerman Ottó
HelyMagyarország, Miskolc
Típusgimnázium
Hallgatói létszám900
IgazgatóMadarász Péter
OM-azonosító029261
Tagozatokemelt német,
emelt biológia,
emelt matematika,
angol két tanítási nyelvű,
spanyol két tanítási nyelvű,
angol nyelvi előkészítő,
nyolc évfolyamos
Elérhetőség
Cím3525 Miskolc,
Tizeshonvéd u. 21.
Elhelyezkedése
Herman Ottó Gimnázium (Miskolc)
Herman Ottó Gimnázium
Herman Ottó Gimnázium
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 45′ 59″48.104515°N 20.766497°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 45′ 59″48.104515°N 20.766497°E
Térkép
A Herman Ottó Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Ottó Gimnázium témájú médiaállományokat.

A Herman Ottó Gimnázium Miskolc egyik legnagyobb és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyik legnevesebb gimnáziuma. Az elődjében már 1878 óta folyt az oktatás, 1957-ben kapta meg az iskola a Herman Ottó nevet, a jeles polihisztorról. Eleinte leányiskolaként működött, 1963-tól koedukált képzés folyik.

Története

[szerkesztés]

A „régi Herman”

[szerkesztés]

Az iskola első épületében (ma Városház tér 6.) 1878 óta folyik oktatás. A Bükk Zsigmondné Sebe Terézia által adományozott telken és házban, kibővítve és felszerelve, Samossa József egri érsek alapított először hatosztályos népiskolát. Ekkor települtek ide a szatmári anyazárdából az irgalmas rendi nővérek. 1889-ben a népiskola felső leányiskolával bővült, majd 1907-ben Samossa érsek rendeletére a másodfokú felsőbb leányiskolát nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakították.

1927-ben, Borsodban elsőként öt évfolyamos tanítónőképző nyílt az épületben Szmrecsányi Lajos egri érsek engedélyével. 1930-ban alsó tagozatos gyakorló iskolát szerveztek hozzá, ez később (1934) kéttagozatúvá vált. 1927-ben a Kun József utcában (ma Kis-Hunyad utca) internátus céljára új épületszárnnyal bővült az intézmény. 1934 nyarán a tanítónőképzés számára az udvarban egyemeletes épületet emeltek.

1938-ban megindult a líceumi képzés, és létrejött az érseki római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet. 1939-ben megvették internátus céljára a Hunyadi utca 6. szám alatti Pataky-házat. 1948-ban államosították az intézményt, létrejött falai között a Városház Téri Állami Általános Leányiskola, és itt működött az Állami Tanítónő- és Óvónőképző Intézet is, utóbbi 1948 és 1950 között.

1950 után az általános iskola mellett a tanítónőképző maradt meg 1957-ig. 1957-ben a helyi tanács a megszűnő tanítónőképző és a megszűnt általános iskola helyére leánygimnáziumot szervezett az épületben, öt gimnáziumi osztályt telepítettek ide. (A tanítónőképző még három osztállyal megmaradt, az utolsó évfolyam azonban már Sárospatakon képesítőzött.) 1957-ben vette fel az iskola Herman Ottó nevét. 1963-tól bevezették a koedukált képzést. 1993-ban az épületet át kellett adni a Római katolikus egyháznak, a Herman Ottó Gimnázium új helyre költözött.

Az „új Herman”

[szerkesztés]

1926-ban Csáki István tervező emeletráépítési terve alapján kétemeletes lett az épület. Ezután csendőrparancsnokság, majd 1945 után a Miskolci Járási Rendőrkapitányság működött benne. Használták honvédtovábbképző intézetként, majd újra laktanyaként. 1957 és 1980 között a járási és megyei munkásőr-parancsnokságnak, 1964 és 1989 között pedig a pártoktatási igazgatóságnak adott helyet. 1987 és 1989 között felújítási munkálatokat végeztek az épületen, 1989 végén azonban leálltak a munkával. 1991-ig állagmegóvás nélkül ki volt téve az időjárás szeszélyeinek.

1992-ben a városi közgyűlés döntése alapján a Herman Ottó Gimnázium épületét átadták a katolikus egyháznak (ma a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégiumhoz tartozik), ezért az iskolát új épületbe költöztették. 1993-ban elkészült Pirity Attila tervei és irányítása alapján a gimnázium új épülete a Tizeshonvéd utca 21. szám alatt. Az iskola beköltözött új székhelyére. 1994-ben a négyosztályos képzés mellett megindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés is. Az új iskola legrégibb épületrésze (a jelenlegi menza) sörfőző műhely volt, amelyre már 17. századi források is utalnak. Mai formáját a 18. század végén, illetve a 19. század elején nyerte el. (1883-ban főztek itt utoljára sört.) 1889-ben az akkori Serház utcában (ma Tizeshonvéd utca) egyemeletes laktanyát építettek, amelyet József főhercegről neveztek el. Falai között a 10. honvéd gyalogezred kapott helyet. Az első világháborúban legendás hírnevet szereztek a „tízes honvédek”, a korábbi Serház utcát 1928-ban róluk nevezték el. Az első világháború, illetve a honvédség átszervezése után már nem használták az épületet laktanyának.

1995-ben átadták az új tornacsarnokot is az épülettel szembeni oldalon, amelyben három elkülönített résszé alakítható, teljes méretű kézilabdapálya, továbbá kondicionáló és aerobikterem került kialakításra, belmagassága pedig a röplabda előírásaihoz igazodik. A csarnok több alkalommal szolgált a Kézilabda Diákolimpia országos és megyei fordulóinak helyszínéül. Az új épületegyüttest és az iskolát átkötő híd kapcsolja össze.[1]

2012-ben az intézmény korszerű, önálló természettudományi oktatólaboratóriummal bővült, mely tudománynépszerűsítéssel is foglalkozik, bekapcsolódott például a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatába.

2016-ban innen indult az úgynevezett "kockás-inges forradalom".

A gimnázium alapítása óta az országos szinten stabilan jól teljesítő közoktatási intézmények közé tartozik. 2018-ban a HVG által készített középiskolai rangsorban összesített országos 12., a Budapesten kívüli intézmények között pedig 3. helyen szerepelt. Akkreditált Kiváló Tehetségpont, 2012-ben és 2019-ben Miskolc Nívódíjával tüntették ki. Több tanára Ericsson-díjat kapott, a közelmúltban pedig robotika szakkört is indítottak. Az intézmény az Euroexam és a Deutsches Sprachdiplom (DSD) akkreditált nyelvvizsgapartnere, testvériskolával rendelkezik Aschaffenburgban.

2019-ben a gimnázium újraalkotta a "We Are the World" című világslágert, a videoklipet pár nap alatt több mint félmillióan tekintették meg. Ugyanebben az évben a ballagó diákoknak is készült meglepetés: osztályfőnökeik és tanáraik Dés László Emlékem vagy című slágeréhez forgattak egy videoklipet, hogy maradandó élményt nyújtsanak a ballagóiknak.

Képek

[szerkesztés]
  • A gimnázium tornaterme
    A gimnázium tornaterme
  • Híd a gimnázium és a tornaterem között
    Híd a gimnázium és a tornaterem között
  • A 10-es honvédek emléktáblájának másolata az iskola aulájában
    A 10-es honvédek emléktáblájának másolata az iskola aulájában
  • Emlék ezredzászló az iskolában
    Emlék ezredzászló az iskolában

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Történet. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 9.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herman_Ottó_Gimnázium&oldid=26371777”