Herman Ottó Gimnázium
| Herman Ottó Gimnázium | |
|
|
|
 |
|
| Alapítva | 1878 |
| Hely | Magyarország, Miskolc |
| Típus | gimnázium |
| Igazgató | Madarász Péter |
| OM-azonosító | 029261 |
| Tagozatok | emelt német, emelt biológia, emelt matematika, angol két tanítási nyelvű, spanyol két tanítási nyelvű, angol nyelvi előkészítő, nyolc évfolyamos |
| Elérhetőség | |
| Cím | 3525 Miskolc, Tizeshonvéd u. 21. |
| Elhelyezkedése | |
 Herman Ottó Gimnázium
Pozíció Miskolc térképén
|
|
| é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 45′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 45′ 59″ | |
| A Herman Ottó Gimnázium weboldala | |
A Herman Ottó Gimnázium Miskolc egyik legnagyobb gimnáziuma. Az elődjében a képzés már 1878 óta folyik, 1957-ben kapta meg az iskola a Herman Ottó nevet, a jeles polihisztorról. Eleinte leányiskolaként működött, 1963-tól koedukált képzés folyik.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A „régi Herman”[szerkesztés]
Az iskola első épületében (ma Városház tér 6.) 1878 óta folyik oktatás. A Bükk Zsigmondné Sebe Terézia által adományozott telken és házban, kibővítve és felszerelve, Samossa József egri érsek alapított először hatosztályos népiskolát. Ekkor települtek ide a szatmári anyazárdából az irgalmas rendi nővérek. 1889-ben a népiskola felső leányiskolával bővült, majd 1907-ben Samossa érsek rendeletére a másodfokú felsőbb leányiskolát nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakították.
1927-ben Borsodban elsőként öt évfolyamos tanítónőképző nyílt az épületben Szmrecsányi Lajos egri érsek engedélyével. 1930-ban alsó tagozatos gyakorló iskolát szerveztek hozzá, ez később (1934) kéttagozatúvá vált. 1927-ben a Kun József utcában (ma Kis-Hunyad utca) internátus céljára új épületszárnnyal bővült az intézmény. 1934 nyarán a tanítónőképzés számára az udvarban egyemeletes épületet emeltek.
1938-ban megindult a líceumi képzés, és létrejött az érseki római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet. 1939-ben megvették internátus céljára a Hunyadi u. 6. szám alatti Pataky-házat. 1948-ban államosították az intézményt, létrejött falai között a Városház Téri Állami Általános Leányiskola, és itt működött az Állami Tanítónő- és Óvónőképző Intézet is, utóbbi 1948 és 1950 között.
1950 után az általános iskola mellett a tanítónőképző maradt meg 1957-ig. 1957-ben a helyi tanács a megszűnő tanítónőképző és a megszűnt általános iskola helyére leánygimnáziumot szervezett az épületben. Öt gimnáziumi osztályt telepítettek ide. (A tanítónőképző még három osztállyal megmaradt, az utolsó évfolyam azonban már Sárospatakon képesítőzött.) 1957-ben vette fel az iskola Herman Ottó nevét. 1963-tól bevezették a koedukált képzést. 1993-ban az épületet át kellett adni a római katolikus egyháznak, a Herman Ottó Gimnázium új helyre költözött.
Az „új Herman”[szerkesztés]
Az új iskola legrégibb épületrésze (a jelenlegi menza) sörfőző műhely volt, amelyre már 17. századi források is utalnak. Mai formáját a 18. század végén, illetve a 19. század elején nyerte el. (1883-ban főztek itt utoljára sört.) 1889-ben a Serház utcában (a mai Tizeshonvéd utca), egyemeletes laktanyát építettek, amelyet József főhercegről neveztek el. Falai között a 10. honvéd gyalogezred kapott helyet. Az első világháborúban legendás hírnevet szereztek a „tízes honvédek”, a korábbi Serház utcát 1928-ban nevezték el róluk. Az első világháború, illetve a honvédség átszervezése után már nem használták az épületet laktanyának.
1926-ban Csáki István tervező emeletráépítési terve alapján kétemeletes lett az épület. Ezután csendőrparancsnokság, majd 1945 után a Miskolci Járási Rendőrkapitányság működött itt. Használták honvéd továbbképző intézetként, majd újra laktanyaként. 1957 és 1980 között a járási és megyei munkásőr-parancsnokságnak, 1964 és 1989 között pedig a pártoktatási igazgatóságnak adott helyet.
1987 és 1989 között felújítási munkálatokat végeztek az épületen, 1989 végén azonban leálltak a munkával. 1991-ig állagmegóvás nélkül ki volt téve az időjárás szeszélyeinek. 1992-ben a városi közgyűlés döntése alapján a Herman Ottó Gimnázium épületét átadták a katolikus egyháznak, ezért az iskolát új épületbe költöztették. 1993-ban elkészült Pirity Attila tervei és irányítása alapján a gimnázium új, gyönyörű épülete a Tizeshonvéd utca 21. szám alatt. Az iskola beköltözött új székhelyére. 1994-ben a négyosztályos képzés mellett megindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés is.
1995-ben átadták az új tornacsarnokot is, az épülettel szembeni oldalon. Az új épületegyüttest és az iskolát átkötő híd kapcsolja össze.[1]
Képek[szerkesztés]
-
A gimnázium tornaterme
-
A 10-es honvédek emléktáblájának másolata az iskola aulájában
-
Emlék ezredzászló az iskolában
