Henry Morton Stanley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Morton Stanley
SzületettJohn Rowlands
1841. január 28.
Denbigh
Elhunyt1904. május 10. (63 évesen)
London
Állampolgárságabrit
HázastársaDorothy Tennant (1890. július 12. – 1904. május 10.)[1][2]
GyermekeiDenzil Stanley
Foglalkozása
Tisztségemember of the 26th Parliament of the United Kingdom (1895. július 15. – 1900. szeptember 17.)
Kitüntetései
  • Patron’s Medal (1873)[3]
  • Grande Médaille d'Or des Explorations (1878)
  • Vega Medal (1883)
  • Belga Lipót-rend fősávja (1890)
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel (1899)
SírhelyeChurch of St Michael and All Angels (Stanley Memorial)

Henry Morton Stanley aláírása
Henry Morton Stanley aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Morton Stanley témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sir Henry Morton Stanley (Denbigh, 1841. január 28.London, 1904. május 10.) walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató, akit az európai szemek elől eltűnt David Livingstone felfedező utáni kutatása tett híressé. Kongóban Bula Matari, azaz „a Sziklatörő” néven ismerik, születésekor a neve John Rowlands volt.

Szülei nem voltak házasok, és egy dologházban (a mai HM Stanley Kórház, St Asaph) nőtt fel. 1859-ben, 18 éves korában az Amerikai Egyesült Államokba hajózott. New Orleansba érkezve barátkozott össze egy Stanley nevű gazdag kereskedővel, akinek a nevét később felvette.

Újságíró lesz[szerkesztés]

Miután az amerikai polgárháborúban mindkét harcoló oldalon katonai szolgálatot teljesített, Samuel Fortser Tappan ezredes, egy volt újságíró, felvette az Indián Békebizottság (Indian Peace Commission) tudósítójának, hogy a bizottság munkájáról újságoknak tudósítson. James Gordon Bennett (17951872), a New York Herald alapítója azonban hamarosan saját újságjához szerződtette.

Livingstone (1870–71)[szerkesztés]

Újságírói pályájának korai szakaszáról „Korai utazásaim Amerikában és Ázsiában” (My Early Travels and Adventures in America and Asia, 1895) című könyvének első kötetében írt. A Herald tengerentúli tudósítója lett és 1869-ben Bennett fia, James Gordon Bennett, Jr. (1841-1918), aki apját követte a lap élén 1867-es nyugdíjba vonulása után, azzal bízta meg, hogy találja meg a skót misszionárius és felfedező David Livingstone-t, akiről tudták, hogy Afrikában van, de jó ideje nem adott életjelt magáról.

„Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?”

Stanley talán kicsit kiszínezett elbeszélése szerint, amikor megkérdezte Bennettet, mennyit költhet, a következő volt a válasz: „Vegyél ezret (font sterlinget) most, és ha elment, vegyél még ezret, és ha azt elköltötted, még ezret, és ha végeztél vele, még ezret, és így tovább: Csak találd meg Livingstone-t!

Stanley Zanzibárra utazott, és felszerelt egy expedíciót mindenből a legjobbat vásárolva, nem kevesebb mint 200 teherhordóval. 1871. november 10-én a Tanganyika-tó közelében, Ujijiben rátalált Livingstone-ra, és saját leírása szerint ezzel a kérdéssel köszöntötte: „Ön Dr. Livingstone, ha jól sejtem?” (Dr. Livingstone, I presume?) Amire Livingstone azt válaszolta: „Igen, és hálás vagyok, hogy itt vagyok hogy üdvözölhessem.” (Yes, and I feel thankful that I am here to welcome you.)

Stanley csatlakozott Livingstone felfedezőútjához, és megállapították, hogy nincs kapcsolat a Tanganyika-tó és a Nílus között.

Újabb út a Kongó folyóhoz[szerkesztés]

Hazatértekor könyvet írt tapasztalatairól. A New York Herald és a brit Daily Telegraph ezután úgy döntöttek, hogy közösen finanszírozzák Stanley újabb expedícióját Afrikába. 1874 novemberében Afrika keleti partjáról indult 350 fős expedíciójával a Viktória-tóhoz. A magukkal vitt egyárbócos hajóval, melynek Lady Alice volt a neve és a szárazföldön részekre szedve szállították, Stanley körbehajózta a Viktória- és a Tanganyika-tavat is. Ennek során kizárta, hogy kapcsolatuk lenne a Kongó folyóval. A szárazföldön tovább haladva 1876 októberében érték el Nyangwénél a Kongót. Innen egy arab rabszolga-kereskedő,Tippu Tib embereivel kiegészülve, kb. ezer fővel indultak észak felé. Mintegy 320 km megtétele után az arabok cserben hagyták, de Stanleyék hol kenukkal a vízen, hol gyalog a szárazföldön folytatták az utat. Mintegy 30 alkalommal megütköztek a bennszülöttekkel. Végül 1877 augusztusában 114-en érték el a tengerpartot. Így Stanley ezen az újabb úton többek közt tisztázta Afrika utolsó nagy rejtélyét: végigkövette a Kongó folyó útját annak torkolatáig.

Viták Stanley körül[szerkesztés]

Stanley afrikai tevékenységét végig viták övezték. Időskorában sok energiát kellett arra fordítania, hogy tisztázza magát a vádak alól, amelyek szerint afrikai expedícióit erőszak és brutalitás kísérte. Azt a véleményt tulajdonították neki, hogy „a vademberek nem tisztelnek semmit, csak az erőt, a hatalmat, a bátorságot és a döntőképességet”. Halálesetekért is hibáztatták, közvetve pedig azért, hogy II. Lipót belga király megszerezte a Kongói Szabadállamot.

Az Emin pasa expedíció[szerkesztés]

1886-ban Stanley expedíciót indított, hogy „megmentse” Emin pasát, a dél-szudáni Equatoria kormányzóját. Hatalmas nehézségek és sok ember halála árán 1888-ban megtalálta Emint, felfedezte a Rwenzori-hegységet és az Edward-tavat. 1890-ben Eminnel és életben maradt követőivel együtt hagyta el Afrika belső területeit.

Ezután visszatért Európába, feleségül vette a walesi művésznő Dorothy Tennantet, és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselője lett, mint a londoni Lambeth borough unionista küldötte.

Londonban halt meg. Sírját a surrey-i Pirbright Szent Mihály-templomának temetőjében nagy gránittömb jelöli.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Utazásom Közép-Afrikában, vagy Utazás Afrika aequatoriális részének nagy tavai körül és a Livingstone folyón lefelé az Atlanti-óceánig, 1-2.; Révai, Bp., 1883
  • A legsötétebb Afrikában. Emin pasának, Ekvátoria kormányzójának fölkeresése, megszabadítása és visszavonulása, 1–3.; 3. köt. társszerzője Mounteney Jephson; Ráth, Bp., 1891
  • Hogyan találtam meg Livingstonet; ford. Juhász Vilmos; Officina, Bp., 1944 (Officina könyvtár)

További információk[szerkesztés]

  • Hall, Richard : Stanley. An Adventurer Explored, London, 1974
  • Stanley, Henry M. (ed. Dorothy Stanley) : The Autobiography of Henry M. Stanley, New York, 1909, 1969
  • Hughes, Nathaniel, Jr. Sir Henry Morton Stanley, Confederate ISBN 0-8071-2587-3 reprint with introduction copyright 2000, from original, The Autobiography of Sir Henry Morton Stanley (1909)
  • Dugard, Martin: Into Africa: The Epic Adventures of Stanley and Livingstone, 2003. ISBN 0-385-50451-9
  • Hochschild, Adam: King Leopold's Ghost, 2002. ISBN 0-330-49233-0
  • Liebowitz, Daniel; Pearson, Charles: The Last Expedition: Stanley's Mad Journey Through the Congo, 2005. ISBN 0-393-05903-0
  • Pakenham, Thomas: The Scramble for Africa. Abacus History, 1991. ISBN 0-349-10449-2

Stanley-életrajzok magyarul[szerkesztés]

  • E. P. Scott: Stanley és a hősiesen megszabadított Emin pasa; ford. Győry Ilona; Lauffer, Bp., 1890
  • Stanley utazásai, kalandjai és felfedezései Afrikában. Stanley eredeti művei alapján, Burdo életrajzi vázlatának felhasználásával írta Jankó János; Athenaeum, Bp., 1907
  • Stanley, Henry Morton, a nagy afrikai kutató önéletírása (átdolgozta Sebestyén Károly) Singer és Wolfner, Budapest, 1912
  • Wassermann Jakob: Bula Matari (fordította: Benedek Marcellné) Budapest, 1933, Utazási Könyvek Kiadó

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]