Heller Bernát
| Heller Bernát | |
 | |
| Született | 1871. március 16.[1][2][3][4] Nagybiccse[1][2][3] |
| Elhunyt | 1943. február 26. (71 évesen)[1][2][3][4] Budapest[1][2][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heller Bernát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heller Bernát (Nagybiccse, 1871. március 16. – Budapest, 1943. február 26.) irodalomtörténész, orientalista (keletkutató), folklorista, az Országos Rabbiképző Intézet tanára.
Életútja[szerkesztés]
Heller Vilmos szállodatulajdonos és Leimdörfer Katalin fiaként született. A gimnázium felső tanfolyamát a Rabbiképző-intézetben végezte. 1894-ben avatták doktorrá, 1896-ban rabbivá. Ugyanezen évben tanári oklevelet szerzett a német–francia szakból. 1901. július 2-án Budapesten, a Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 9 évvel fiatalabb Halász Etelkát, Halász Nátán és Seligmann Rebeka leányát.[5] 1896-tól állami középiskolai tanár, 1919-ben a Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziumának igazgatója lett. 1920-tól a főgimnázium igazgatója és a leánygimnázium kurátora volt. 1922-ben Bacher Vilmos tanszékére az Országos Rabbiképző Intézet tanárává nevezték ki. 1931-es nyugdíjazása után egy I. kerületi kereskedelmi iskola izraelita hitoktatója, majd 1933 és 1935 között az Országos Rabbiképző Intézet alsó tagozatának óraadó tanára volt. Az 1935–36-os tanévben a Budai Izraelita Hitközség tanulmányi felügyelőjeként működött. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányának, a Magyar Néprajzi Társaság választmányának és Folklóre bizottságainak, a Pro Palesztina Szövetség elnöki tanácsának tagja.
Irodalmi munkásságának főterületei: összehasonlító irodalomtörténet, folklór, mesekutatás. Héber szövegtanulmányai, a talmudi és midrási mesék irodalmi vonatkozásaival foglalkozó tanulmányai irodalomtörténeti értekezései, pedagógiai cikkei stb. a legelőkelőbb hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Fontos tárgytörténeti adatokat szolgáltatott a magyar mondákhoz és klasszikusok magyarázatához.
Főbb művei[szerkesztés]
- Az evangéliumi parabola viszonya az Aggádához (Budapest, 1894)
- Mely főszempontokból alakította át Goethe az Iphigeniáját? (Budapest, 1899)
- Éléments, Paralléles et Origines de la Légende des Sept Dormants (Paris, 1904)
- Le Légende judeo christienne du Compagnon au Paradis (Paris, 1908)
- Az arab Antar-regény. Összehasonlító irodalomtörténeti tanulmány; MTA, Budapest, 1918
- A héber mese I-II. (Budapest, 1923-1924, Népszerű Zsidó Könyvtár 5. és 14. sz.)
- A biblia a költő Zrínyi Miklós műveiben (Budapest, 1925)
- Bibliographie des ouvrages du professeur Ignác Goldziher (Paris, 1927)
- Das hebräische und arabische Märchen (Leipzig, 1930)
- Die Bedeutung des arabischen Antar-Romans für die vergleichende Literaturkunde (Leipzig, 1931)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d https://viaf.org/processed/NLI%7C000061805
- ↑ a b c d 13592893t
- ↑ a b c d Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 760/1901. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Scheiber Sándor (1943). „Dr. Heller Bernát élete és tudományos munkássága”. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8 [2]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877–1927. 1–2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Budapest, 1927.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
