Hegyi vattafarkúnyúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hegyi vattafarkúnyúl
Nuttall's Cottontail (Sylvilagus nuttallii).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Család: Nyúlfélék (Leporidae)
Nem: Sylvilagus
Tudományos név
Sylvilagus nuttallii
(Bachman, 1837)
Elterjedés
Mountain Cottontail area.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi vattafarkúnyúl témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi vattafarkúnyúl témájú kategóriát.

A hegyi vattafarkúnyúl (Sylvilagus nuttallii) az Egyesült Államok nyugati részén, a Sziklás-hegységben honos nyúlfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A hegyi vattafarkúnyúl 1837-es ábrázolása

A hegyi vattafarkúnyúl nemzetségéhez képest közepes vagy nagy, a többi nyúlféléhez viszonyítva kisebb termetű nyúlfaj. Tömege 0,7-1,2 kg, testhossza 35–39 cm között van; a nőstények 5%-kal nagyobbak a hímeknél. Hátsó lábai hosszúak, farka viszonylag nagy, fülei a többi nyúlhoz képest rövidek, végük lekerekített. Bundája szürkésbarna, hasa fehér. Farka felül sötét, alul fehér színű. Lábainak alsó része sűrű vörösbarna szőrrel borított, mancsait hosszú szőr védi a hidegtől. Fülei vége fekete. Bajuszszőrei többnyire fehérek. Évente egyszer vedlik.

Kromoszómaszáma 2n=42

Három alfaja ismert:

  • S. nuttallii grangeri
  • S. nuttallii nuttallii
  • S. nuttallii pinetis

Elterjedése[szerkesztés]

Az Egyesült Államok nyugati felén honos, elterjedésének határai: keleten Montana keleti határa, nyugaton a Sierra Nevada, délen Új-Mexikó és Arizona középső vidéke, északon pedig kb. az amerikai-kanadai határ, bár egy kis területen Kanadában is előfordul.

Elsősorban az erdős, bozótos hegyoldalakon, lejtőkön, folyópartokon él, ahol az aljnövényzetben sok füvet, fűzcserjéket vagy zsályát talál.

Életmódja[szerkesztés]

A hegyi vattafarkú magányosan él, feltehetően azért, hogy a rendelkezésre álló élelmet és búvóhelyeket jobban kihasználják. Többnyire alkonyatkor, este vagy hajnalban aktív és lehetőleg egy fedezéket nyújtó bokor közelében táplálkozik. Aktív idejének több mint felét táplálkozással tölti. Étrendjét elsősorban a fűfélék teszik ki, de ha annak szűkében van, megrágja a zsálya- és borókacserjéket és megeszi a borókabogyót is. Erős szélben vagy esőben nem merészkedik ki a nyílt terepre.

Ha megijesztik, a legközelebbi fedezékbe sprintel néhány méternyit, majd megdermed és füleit felmeresztve figyeli, hogy közeledik-e a veszély forrása. Ha tovább háborgatják, a futásban keres menedéket és igyekszik üldözőjét félkörös útvonalakkal megtéveszteni.

A hegyi vattafarkúra prérifarkasok, hiúzok, nyestek, csörgőkígyók, ragadozó madarak vadásznak.

Az egyébként magányos életmódú nyulak a párzási időszakban (március-júliusban) találkoznak egymással, de párokat ekkor sem alkotnak. A vemhességi idő 28-30 nap ami után a nőstény 4-8 utódnak ad életet (Kaliforniában inkább csak kettőt figyeltek meg), amelyeket egy szőrrel és száraz fűvel kibélelt fészekben hoz a világra. Egy nőstény évente akár 4-5 fészekaljnyi kisnyulat is szülhet. Az utódok között kissé több a nőstény (1,1:1 a nőstények javára). A nyulak vakon, szőrtelenül születnek, kb. egy hónaposan, 75 grammosan merészkednek ki először a fészekből. A nem érettség minimális ideje 3 hónap.

Élettartamuk kb. 7-8 év.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A hegyi vattafarkúnyúl gyakori állat elterjedési területén belül, bár Észak-Dakotában erősen lecsökkent az állománya, mert a floridai üreginyúl kiszorítja. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel.

Források[szerkesztés]