Heckelphon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Heckelphon
Heckelphone.jpg

Más nyelveken
angol: Heckelphone
német: Heckelphon
olasz: Heckelfono
Besorolás
aerofonfúvósnádnyelves
fafúvós
Csőhossz 1,3 méter
Hangolás C
Rokon hangszerek Oboa, angolkürt
Hangszerjátékos oboista
Hangterjedelem
ToonbereikHeckelfoon-1-.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heckelphon témájú médiaállományokat.

A heckelphon (vagy heckelphone) kettős nádnyelves fúvókával megszólaltatott kónikus furatú fúvós hangszer. Nevét kitalálójáról, Wilhelm Heckelről kapta, aki 1904-ben fiaival együtt készítette el ezt az oboánál egy oktávval mélyebb hangolású hangszert.

Jellemzői[szerkesztés]

A heckelphon a többi oboához hasonlóan kettős nádnyelves fúvókával (náddal) rendelkezik, de ennek szélesebb nyílása van, így nehezebb megszólaltatni. A hangszer legmélyebb hangja a nagy A, tehát egy oktávval és egy félhanggal mélyebben szól az oboánál.

A heckelphon hossza 1,3 méter és viszonylag súlyos, ezért más fúvós hangszerektől eltérően a földre állítva játszanak rajta. E célból a gömbölyű tölcsérszerű végéből rövidke tüske áll ki, ezen nyugszik a hangszer.

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap