Havasi legelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Állatok a havasi legelőn

Havasi legelő a tengerszint felett 800 m-nél magasabban fekvő gyepes terület, ahol a vidék lakossága legeltető állattartást és az ahhoz kapcsolódó pásztorkodást folytat.

Leírása[szerkesztés]

Juh-legeltetés a Fogarasi-havasokban
Almabtrieb der Schafe 2014 in Schoppernau 07.JPG

A magasabb hegységek gyeppel fedett területei a magas hegyvidéki állattartás nyári legelőzónája, mely az itt legeltetett állatok számára jó minőségű, a tejelválasztásra kedvező hatású füvet termel. A völgyi településekből ide hajtják fel tavasztól őszig legelni az állatokat.

A hegyvidékek füves területeit a mérsékelt égöv alatti hegyvidékeken Eurázsia-szerte - az év bizonyos szakaszaiban - legelőként használják. E hegyvidéki füves területeken kiterjedt pásztorkodó állattartás folyik. E magas hegységi legelők felhasználásának módja, mértéke az adott gazdálkodási rendszerektől függően változatos. Közép- és Belső-Ázsia magashegyi legelőit például egyes évszakokban rendszeresen a nomád állattartók keresik fel nyájaikkal, míg a Pireneusi-, Appennini- és Balkán-félsziget, valamint a Déli-Kárpátok és részben az Alpok hegyi legelőin nyaranta a havasi esztenákon folyik a legeltetés.

Növényvilága[szerkesztés]

Szakállas harangvirág (Campanula barbata)
Tavaszi tárnics (Gentiana verna)
Szőrfű (Nardus stricta)

Az alpesi rétek és legelők olyan, sajátságos élőhelyek, amelyeken az emberi tevékenység, az extenzív gazdálkodás aktívan hozzájárul a fajok sokféleségének kialakulásához. A legeltetés hatására bizonyos növényfajok elszaporodhatnak, hiszen az állatok szelektíven választják meg a takarmányukat. Emellett a legelő állatok nemcsak letapossák a réteket, de gazdagon meg is trágyázzák azokat. Az intenzív legeltetés hatására alakul ki például a szőrfűgyep.

A havasi legelők jellemzőbb növényei:

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar Néprajzi Lexikon