Haszkovo megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haszkovo megye (Област Хасково)
Oblast Khaskovo.png
Közigazgatás
Ország  Bulgária
Székhely Haszkovo (Хасково)
Kistérség 11
Jelzés X
Kormányzó Rajna Jovcseva (Райна Йовчева)
Népesség
Teljes népesség 246 238 fő (2011)
Földrajzi adatok
Terület 5543 km²
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Haszkovo megye (Bulgária)
Haszkovo megye
Haszkovo megye
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 41° 50′, k. h. 25° 55′Koordináták: é. sz. 41° 50′, k. h. 25° 55′
Haszkovo megye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszkovo megye témájú médiaállományokat.

Haszkovo megye (bolgárul: Област Хасково) kis megye Bulgária déli részén. Északról Sztara Zagora és Jambol megyék, keletről Jambol megye és Törökország, délről Törökország, nyugatról pedig Plovdiv és Kardzsali megyék határolják.

Földrajz[szerkesztés]

Haszkovo megye Bulgária középső-déli részén fekszik, 5%-át teszi ki Bulgária területének. A megyén két kulcsfontosságú transzkontinentális autóút halad át. Az egyik a Közép-Európát Ázsiávál összekötő, a másik az Észak-Európát a Balkánnal összekötő. Ezenkívül Haszkovo megyében még 1 882 km út van. A megyeszékhely, amely fontos közlekedési és kereskedelmi központ, a görög és török határtól kb. 60, a bolgár fővárostól pedig megközelítőleg 230 km-re fekszik. A megye enyhe időjárással, érintetlen és gyönyörű természettel, különleges növényzettel jellemezhető. Domborzata változatos: mind a Felső-Trák-alföld, a Rodope-hegység és a Sakar-hegység részei is megtalálhatóak a megyében. A megye legfontosabb folyói a Marica és ennek mellékfolyói (Harmanliyska, Varbitsa és Byala folyók). Haszkovo megye területének 38%-át erdők teszik ki.

Lakosság[szerkesztés]

A megye lakossága Bulgária összlakosságának 3,46%-át teszi ki. Ennek a lakosságnak 70,6%-a városokban, 29,4%-a pedig falvakban él. Az itt lakók döntő többsége bolgár nemzetiségű, de fontos kisebbség a törökök.

Történelem[szerkesztés]

Haszkovo megye földje a gazdag ősi kultúra bölcsője. A trákok, a római légiósok és a bolgár törzsek egyaránt meghagyták kultúrájuk nyomát ezen a környéken. A Neolitikumból és az Újkőkorból is maradtak fenn életre utaló jelek Dimitrovgrad város környékén.