Haszkovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Haszkovo
Изглед от Камбанарията в Хасково.JPG
Haszkovo címere
Haszkovo címere
Közigazgatás
Ország Bulgária
Polgármester Georgi Ivanov
Irányítószám 6300
Körzethívószám 038
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 71 736 fő (2022. jún. 15.)[1]
  • 91 934 fő (2022. jún. 15.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület95,182 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Haszkovo (Bulgária)
Haszkovo
Haszkovo
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 41° 56′ 05″, k. h. 25° 33′ 20″Koordináták: é. sz. 41° 56′ 05″, k. h. 25° 33′ 20″
Khaskovo location in Bulgaria.png
Haszkovo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszkovo témájú médiaállományokat.

Haszkovo (bolgárul: Хасково [ˈxaskovo]) város Dél-Bulgáriában, Észak-Trákia régiójában, Haszkovo tartomány közigazgatási központja, nem messze a görögországi és törökországi határtól. A Bulgária Regionális Fejlesztési Operatív Programja szerint Haszkovo városi területe a hetedik legnagyobb Bulgáriában, és 184 731 lakossal rendelkezik. Haszkovo város lakosainak száma a 2021-es népszámlálás szerint 67 086 fő. 2014 óta Dunavarsány testvérvárosa lett.

Története[szerkesztés]

A régészek szerint Haszkovo környékén eredetileg mintegy hétezer évvel ezelőtt telepedtek le az első lakosok. A 9. században – az Első Bolgár Birodalom idején – Haszkovóban erődöt építettek, amely hamarosan várossá változott. A város a Klokotnitsa, a Harmanliyska és a Maritsa folyók közötti nagy jelentőséggel bíró régió közepén helyezkedett el.

Oszmán korszak[szerkesztés]

A falu és környéke nem sokkal Edirne 1361-es meghódítása után lett az Oszmán Birodalom része. Hódító Mehmed idejében az akkori nevén Hasköyt körülbelül 750 lakos lakta, 150 muszlim családból és 12 kerületből állt: Hacı Mahmud, Îsâ Fakih, Sofular, Saraç İnebey, Saraç Musa, Hacı Kayalı, Cüllâh, Hacı İsmâil, Kadı, Debbâğlar, Hacı Bayezid és Dervişan. A faluban nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoztak az oszmán kor nagy részében. Emellett jelen volt a kézművesség, többek között nyergesek, tímárok, cipészek, szűcsök és szappankészítők, festők és gyertyakészítők által. 1515-re a lakosság 1400 főre emelkedett (274 háztartás). 1530-ban pedig egy pénteki mecset (cami), valamint hat kisebb mecset volt a faluban.

1592-ben Koca Sinan pasa oszmán nagyvezír a lakosság kérésére két karavánszeráj, két fürdő, üzletek, egy mecset és egy alamizsnaház építését rendelte el. Joseph von Hammer-Purgstall osztrák történész és orientalista szerint szintén Sinan pasa avatta fel a közeli Uzuncaova (Uzundzhovo) vásárát is, amely utóbb az egész oszmán Bulgáriában híressé vált.

A város jelentősége a 19. században megnőtt. Piacaival és vásáraival Hasköy jelentős kereskedelmi központtá vált a filibei szandzsákban. Ezzel párhuzamosan egyre több bolgár és más kisebbségekhez tartozó ember telepedett le a városban. A század második felére a lakosság száma mintegy 6000 főre nőtt, ebből 3500 nem muszlim és mindössze 2500 török. Az 1870-es években Hasköy a forradalmi tevékenység melegágya volt a bolgár nemzeti újjászületés és az azt követő 1877-1878-as orosz-török ​​háború idején, amellyel végetért a város oszmán uralma.

Modern kor[szerkesztés]

Haszkovo 1878 és 1885 között Kelet-Rumélia része volt, majd bekerült az autonóm Bulgária Hercegségbe, amely 1908-ban kikiáltotta teljes függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. A bolgár függetlenség után kapta a Haszkovo nevet.[2]

Az oszmán uralom alóli 1878-as felszabadulás után a régióban népszerűvé vált a jó minőségű dohánytermesztés. 2005-ben bezárt a Haskovo-BT nevű nagy dohányipari cég, azóta pedig nincs dohányipar a régióban.[3] Jelenleg a legfontosabb iparágak az élelmiszer-, gép és textilipar.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Haskovo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.