Felső-Trák-alföld
| Felső-Trák-alföld | |
 | |
| Szliven és a Felső-Trák-alföld keleti része a Balkán-hegység déli pereméről nézve | |
| Közigazgatás | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Hosszúsága | 180 km |
| Szélessége | 50 km |
| Terület | 6032 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Felső-Trák-alföld
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 15′, k. h. 26° 00′42.250000°N 26.000000°EKoordináták: é. sz. 42° 15′, k. h. 26° 00′42.250000°N 26.000000°E | |
A Felső-Trák-alföld[1] (bolgárul: Горнотракийска низина) síkság Bulgária déli részén. Az ország és egyben a Balkán-félsziget legnagyobb alföldje: hosszúsága 180 km, szélessége 50 km, területe 6032 km².[2] Geológiailag árteres, jégkori teraszokkal tarkított feltöltött medencetérség.[3] Legfőbb folyója a Marica. Éghajlata mérsékelt, enyhe, esős telekkel és meleg, száraz nyarakkal; az Orosz-síkság felől érkező hideg szeleknek útját állja a Balkán-hegység.[4]
1960. július 13. óta az ország öt hivatalos borvidékének egyike.[5] Éghajlati adottságai kedvezőek a vörösbortermelés számára. A helyi fajták közül a mavrud és a pamid, a világfajták közül a merlot, a cabernet sauvignon és a muskotály jellemző.[4] Az alföld fontosabb települései közé tartozik Plovdiv, Burgasz, Sztara Zagora, Pazardzsik, Aszenovgrad, Haszkovo, Jambol és Szliven.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról" (magyar nyelven). Oktatási és Kulturális Minisztérium. 1997. november 5. 267. o. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 16.
- ↑ "Bulgaria's land: some records" (angol nyelven). OMDA Ltd. 2012. január 22. Hozzáférés: 2012. december 16.
- ↑ Tóth József (2003). "Bulgária" (magyar nyelven). Szertár - rendhagyó földrajzi olvasókönyv. 2011. augusztus 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 16.
- 1 2 "Bulgária" (magyar nyelven). Vinorium. Hozzáférés: 2012. december 16.[halott link]
- ↑ Tóth Adrienn (2012. április 18.). "A melnik, a mavrud és a pamid hazája – Tíz tudnivaló Bulgária borairól" (magyar nyelven). Vinoport. 2012. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 16.
