Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő
Született	Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich 1855. március 5. Bécs
Elhunyt	1857. május 29. (2 évesen) Buda
Állampolgársága	osztrák
Nemzetisége	osztrák
Szülei	Wittelsbach Erzsébet magyar királyné I. Ferenc József magyar király
Foglalkozása	arisztokrata
Halál oka	tífusz
Sírhely	császári kripta
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő témájú médiaállományokat.

Habsburg–Lotaringiai Zsófia Friderika Dorottya Anasztázia Amália Erzsébet Franciska Stefánia Karolina Mária Jozefa főhercegnő (Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich; Bécs, 1855. március 5. – Buda, 1857. május 29.) császári-királyi osztrák főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet elsőszülött leánya. Kétéves korában halt meg tífuszban.

Élete

Nevét apai nagyanyja, Zsófia Friderika főhercegné, bajor királyi hercegnő után kapta. Ő volt egyben a gyermek keresztanyja is. A kislányt szüleitől elválasztva nevelték fel apai nagyszülei. Édesapja l.Ferenc József (1830-1916) császár és király, az osztrák-magyar monarchia uralkodója, édesanyja Wittelsbach Erzsébet magyar királyné(1836-1898)volt.

Testvérei, akik közül ketten már Zsófia halála után születtek:

• Gizella főhercegnő (1856. július 17.–1932. július 29.)
• Rudolf főherceg, trónörökös (1858. augusztus 21.–1889. január 30.)
• Mária Valéria főhercegnő (1868. április 6.–1924. szeptember 22.)

A törékeny testalkatú gyermek már 1856 augusztusában betegeskedni kezdett, de hamarosan felépült. 1857 májusában az uralkodópár Magyarországra utazott. Erzsébet királyné ragaszkodott ahhoz, hogy magukkal hozhassák gyermekeiket: Zsófiát és húgát, Gizellát. Az utazás során a kisgyermekek lázas hasmenésben megbetegedtek, előbb Gizella, majd Zsófia is. Gizella gyorsan kiheverte a betegséget, de Zsófia állapota romlott. Május 28-án távirat várta a Debrecenbe érkező császári párt Seeburger udvari orvostól, aki értesítette őket a kislány súlyosbodó állapotáról. A szülők azonnal visszasiettek Budára, és még életben találták Zsófiát, de május 29-én este fél tízkor a gyermek meghalt. Később arra gyanakodtak, hogy korai halálát nem egyszerű hasmenés és láz, hanem tífusz okozhatta.

A fiatal Erzsébet királynét nagyon súlyos depresszióba taszította első gyermekének halála, amelynek emléke élete végéig nyomasztotta. Ebben a mélyen depressziós lelkiállapotban hordta ki és szülte meg 1858. augusztus 21-én következő gyermekét, Rudolf trónörököst, amely – mai ismereteink szerint – kedvezőtlen hatással lehetett a magzat fejlődésére. A Zsófia halála miatt érzett bűntudatnak szerepe lehetett abban, hogy Erzsébet a továbbiakban lemondott Gizella és Rudolf neveléséről anyósa, Zsófia főhercegné javára; a tíz évvel később született Mária Valéria volt az első, akit igazán ő maga nevelt fel.

Forrás

• Martha Schad: Erzsébet királyné és leányai, Canissa, (Nagykanizsa), 2004. ISBN 963-9379-49-2
• Brigitte Hamann: Erzsébet királyné, Aquila, 1998, ISBN 963907327X.
• Brigitte Hamann: Sisi, Taschen/Kulturtrade, 1998, ISBN 3822882275.
• Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 9632807146
• A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy), 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 9639193879