Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő
| Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő | |
 | |
| Született |
Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich 1855. március 5.[1] Bécs[1] |
| Elhunyt |
1857. május 29. (2 évesen)[1] Buda |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | osztrák |
| Szülei | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné I. Ferenc József magyar király |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Halál oka | tífusz |
| Sírhely | császári kripta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő témájú médiaállományokat. | |
Habsburg–Lotaringiai Zsófia Friderika Dorottya Anasztázia Amália Erzsébet Franciska Stefánia Karolina Mária Jozefa főhercegnő (Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich; Bécs, 1855. március 5. – Buda, 1857. május 29.) császári-királyi osztrák főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet elsőszülött leánya. Kétéves korában halt meg tífuszban.
Élete[szerkesztés]
.png)
Nevét apai nagyanyja, Zsófia Friderika főhercegné, bajor királyi hercegnő után kapta. Ő volt egyben a gyermek keresztanyja is. A kislányt szüleitől elválasztva nevelték fel apai nagyszülei. Édesapja Ferenc József (1830–1916) császár és király, az osztrák–magyar monarchia uralkodója, édesanyja Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837-1898) volt. Erzsébet királyné folyamatos konfliktusokba került anyósával és férjével a gyermek (majd gyermekek) elhelyezések miatt, ugyanis Ferenc József csak ritkán szállt szembe anyjával, és Erzsébet azt szerette volna, hogy a gyermeket ő maga nevelhesse.[2]
Testvérei, akik közül ketten már Zsófia halála után születtek:
- Gizella főhercegnő (1856. július 17. – 1932. július 29.)
- Rudolf főherceg, trónörökös (1858. augusztus 21. – 1889. január 30.)
- Mária Valéria főhercegnő (1868. április 6. – 1924. szeptember 22.)
A törékeny testalkatú gyermek már 1856 augusztusában betegeskedni kezdett, de hamarosan felépült. 1857 májusában az uralkodópár Magyarországra utazott. Erzsébet királyné ragaszkodott ahhoz, hogy magukkal hozhassák gyermekeiket: Zsófiát és húgát, Gizellát. A kisgyermekek lázas hasmenésben megbetegedtek, előbb Gizella, majd Zsófia is. Gizella néhány nap alatt meggyógyult, de a kétéves Zsófia állapota rosszabbodott; Erzsébet királyné folyamatosan a gyermekei mellett volt, így 10 nappal el kellett halasztani a körútat, amelyet végül csak május 23-án kezdett meg a császári pár.[3]
Május 28-án távirat várta a Debrecenbe érkező császári párt Seeburger udvari orvostól, aki értesítette őket a kislány súlyosbodó állapotáról. A szülők azonnal visszasiettek Budára, és még életben találták Zsófiát, de május 29-én este fél tízkor a gyermek meghalt. Később arra gyanakodtak, hogy korai halálát nem egyszerű hasmenés és láz, hanem tífusz okozhatta.
A tragédiát követő nap délelőtt 10 órakor a császári pár különvonaton Bécsbe utazott, míg Gizellát a 9 órai vonattal vitte haza saját kamarai kísérete; a kis Zsófia holttestét pedig a budai vár kápolnájában ravatalozták fel, ahonnan június 1-jén, zárt koporsóban különvonaton szállították Bécsbe.[4] Erzsébet királynénak nagyon jól esett az a részvét, amit a magyarok feléje tanúsítottak, és ez még közelebb hozta őt hozzájuk.[4]
A fiatal Erzsébet királynét nagyon súlyos depresszióba taszította első gyermekének halála, amelynek emléke élete végéig nyomasztotta. Ebben a mélyen depressziós lelkiállapotban hordta ki és szülte meg 1858. augusztus 21-én következő gyermekét, Rudolf trónörököst, ami – mai ismereteink szerint – kedvezőtlen hatással lehetett a magzat fejlődésére. A Zsófia halála miatt érzett bűntudatnak szerepe lehetett abban, hogy Erzsébet a továbbiakban lemondott Gizella és Rudolf neveléséről anyósa, Zsófia főhercegné javára; a tíz évvel később született Mária Valéria volt az első, akit igazán ő maga nevelt fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Habsburg, Sophie (1855–1857) (BLKÖ)
- ↑ Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet mint anya: az első gyermek, Zsófia főhercegnő. (Hozzáférés: 2022. február 15.)
- ↑ Káli-Rozmis Barbara. Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem?. Helikon Kiadó, 44. o. (2021)
- ↑ a b Káli-Rozmis Barbara. Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem?. Helikon Kiadó, 46. o. (2021)
Források[szerkesztés]
- Martha Schad: Erzsébet királyné és leányai, Canissa, (Nagykanizsa), 2004 ISBN 963-9379-49-2
- Brigitte Hamann: Erzsébet királyné, Aquila, 1998, ISBN 963907327X.
- Brigitte Hamann: Sisi, Taschen/Kulturtrade, 1998, ISBN 3822882275.
- Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó, 201. o. (1978). ISBN 963-280-714-6
- A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy), 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 9639193879
- Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem? Helikon Kiadó, 2021. október 6. ISBN 978-963-479-649-7
- Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet mint anya: az első gyermek, Zsófia főhercegnő. YouTube videó, 2020. május 3.
