Haáz Sándor (etnográfus)
| Haáz Sándor | |
 | |
| Született | 1912. április 3. Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 2007. május 21. (95 évesen) |
| Gyermekei | Haáz Sándor |
| Szülei | Haáz Ferenc Rezső |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haáz Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Haáz Sándor (Székelyudvarhely, 1912. április 3. – 2007. május 21.) erdélyi magyar etnográfus, grafikus.
Életútja
[szerkesztés]Haáz Ferenc Rezső fia, Haáz Ferenc bátyja (és Haáz Sándor karnagy apja). Hét osztályt szülővárosa Római Katolikus Főgimnáziumában végzett. Hajdúböszörményben érettségizett. 1931-ben beiratkozott a kolozsvári Belle Arte iskolába, ahol Aurel Ciupe és Romulus Ladea tanítványa volt. Később a budapesti Képzőművészeti Főiskolára került, itt 1934-től szobrászat szakon tanult Medgyessy Ferencnél, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmondnál, akinek tanársegédje is volt. Itt szerzett rajztanári diplomát 1940-ben.
Még egyetemista korában bekapcsolódott az erdélyi fiatalok falukutató mozgalmába, s budapesti diákként megismerkedett az Országos Magyar Bokréta Szövetségen keresztül a néptáncmozgalommal. Egyetemi néptánccsoportot szervezett és irányított.
A háború kitörése után visszatért Erdélybe és tanár lett Székelyudvarhelyen, Korondon és Székelykeresztúron.
1955-ben Marosvásárhelyre került mint néptánc-szakirányító a Maros-Magyar Autonóm Tartomány központi Alkotások Házában, majd amikor 1956 októberében megalakult az Állami Székely Népi Együttes – a későbbi Maros Művészegyüttes –, őt bízták meg a tánckar megszervezésével, a táncmesteri teendőkkel. 1964-ig volt a népi együttes koreográfusa és kosztümtervezője. Ezután rajzot tanított az egyik marosvásárhelyi iskolában. 1974-ben nyugalomba vonult, ezt követően szakirodalmi és népművészeti munkásságának élt.
Néptáncmozgalmi szakdolgozatait 1954 óta közölte a Művelődés; tánc, mozgás és viselet összefüggéseit elemzezte a Korunkban (1973/7). Saját rajzaival illusztrált tanulmányokkal szerepelt a Népismereti dolgozatok 1978 és A Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978) című gyűjteményes kötetekben; rajzaival jelent meg Gazda Klára Gyermekvilág Esztelneken című munkája (1980). Hiteles írás utáni varrottasmintákkal szerepel a Cs. Gergely Gizellával közösen szerkesztett Udvarhelyi varrottasok című kötetben (1976) és Szentimrei Judit Széki iratosok című kiadványában (1982).
Kitüntetései
[szerkesztés]- Marosvásárhely díszpolgára (2002)[1]
- Pro Cultura Hungarica (2002)
- Magyar Örökség díj (2003)
- Magyar Köztársaság Érdemrendje tiszti keresztje (2004).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cetățeni de onoare. www.tirgumures.ro (2024. január 29.) (Hozzáférés: 2024. július 12.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- In memoriam id. Haáz Sándor. A népművészet tudora.[halott link] Krónika. 2007. május 22.
- Zepeczaner Jenő: Elhunyt id. Haáz Sándor. In: Hargita Népe. 2007. május 23., XIX. évfolyam 117. szám - Hozzáférés: 2011.09.17.
További információk
[szerkesztés]- Nagy Mihály: A régi székely táncok feltámadásáról. Népi Egység. 1946. okt. 9.
- Kelemen Ferenc: Emlékek a néptáncról, a népviseletről. Interjú Haáz Sándorral. Utunk. 1974/9.
- Jakabffy Sándor: Udvarhelyi varrottasok. Interjú Haáz Sándorral. A Hét. 1977/5.
- Katona Szabó István: Egy élet a népművészet szolgálatában. Új Élet. 1982/12.
.svg){kind=small}