Ugrás a tartalomhoz

Aurel Ciupe

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aurel Ciupe
A gyergyószárhegyi alkotótáborban 1974-ben Balási Csaba felvétele
A gyergyószárhegyi alkotótáborban 1974-ben
Balási Csaba felvétele
Született1900. május 16.[1][2]
Lugos
Elhunyt1988. július 18. (88 évesen)[3]
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
SírhelyeHázsongárdi temető (II. B.)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Aurel Ciupe témájú médiaállományokat.

Sírhelye a Házsongárdi temetőben

Aurel Ciupe (Lugos, 1900. május 16.Kolozsvár, 1988. július 18.) román festőművész.

Életpályája

[szerkesztés]

1900. május 16-án született Lugoson. A Coriolan Brediceanu középiskolába járt, Virgil Simonescu akadémikus festő tanítványa volt. A középiskola idején a nagybányai festőiskolába járt. 1918 őszén Budapesten beiratkozott a jogi karra, és ezzel párhuzamosan szépművészetet is tanult. A háború évi események hatására Bukarestben folytatta tanulmányait, a Művészeti Akadémia tanfolyamain illetve a jogi karon. 1919-ben az erdélyi román kormányzótanács ösztöndíjával a párizsi Julian Akadémia hallgatója lett. Aurel Ciupét párizsi tanulmányai idején lenyűgözte Pierre-Auguste Renoir, Paul Cezanne és Claude Monet festők munkássága. 1922-ben Jászvásárra ment, hogy ott ismertesse el franciaországi tanulmányait; itt szerzett diplomát 1923-ban. 1924-ben Olaszországban tanult, utána Marosvásárhelyre érkezett vissza, mert szülei időközben ott telepedtek le.

1925-től 1933-ig a Kolozsvári Képzőművészeti Intézet tanára volt. 1932-től átvette a marosvásárhelyi városi képtár igazgatását; ezt a tisztséget 1940-ig töltötte be. Vezetése alatt a képtár 120 festménnyel gazdagodott, olyan szerzőktől mint Nicolae Grigorescu, Ion Andreescu, Ştefan Luchian, Nicolae Tonitza, Ion Vlasiu és Octav Băncilă.[5][6] 1940-ben Temesvárra költözött, ahol a Bánsági Múzeum igazgatója lett.

Az 1948-ban alapított kolozsvári Magyar Művészeti Intézet képzőművészeti karának ő lett az első dékánja, majd az 1950-es átszervezés során alakult Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet első rektora.[7]

Felesége és egyben tanítványa is Ciupe Mária Sarolta festő, textilművész, grafikus volt. Tanítványai közé tartozott többek között Barabás István, Csorvássy István, Ferenczy Júlia, Hajós Imre, Incze István, Kemény Árpád, Macskásy József, Tasso Marchini, Letiția Munteanu, Nagy Pál, Nemes Irén, Nemes László.

Sírja a Házsongárdi temetőben található (II. B.), műemléki védettség alatt áll: CJ-IV-m-B-07839.304.[8]

Munkái

[szerkesztés]

Számos portré, tájkép szerzője volt.

  • Artemisz feje - olaj, vászon (1973)

Kiállításai

[szerkesztés]
  • Lugos (1924)
  • Kolozsvár (1957)
  • Bukarest (1965)
  • Arad (1968)
  • Kolozsvár (1969)
  • Galați (1970)
  • Marosvásárhely (1970)
  • Bukarest (1975)
  • Bukarest–Kolozsvár (1980)
  • Marosvásárhely, Kultúrpalota (2019)[9]

Elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. abART. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2025. december 10.)
  3. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  4. https://archive.today/2025.11.03-184419/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=73
  5. Galerie de Artă Românească la Târgu Mureş. cronicaromana.com (Hozzáférés: 2021. január 17.) arch
  6. Művészet. www.marosmuzeum.ro (Hozzáférés: 2021. január 17.) arch
  7. Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989. vincze.adatbank.ro (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  8. Aurel Ciupe síremléke a Házsongárd Alapítvány adatbázisában., 2025. november 3. [2025. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Erdély festészete a két világháború között. palatul-culturii.ro (Hozzáférés: 2021. január 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Sírköve a Házsongárdban