Haáz István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haáz István
Született1877. június 11.
Budapest[1]
Elhunyt1916. április 16. (38 évesen)
Budapest II. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Haáz István (Budapest, 1877. június 11.[2] – Budapest, 1916. április 16.)[3] író, színműíró.

Élete[szerkesztés]

Haáz Sámuel dunaföldvári születésű kereskedő, hitközségi elnök és Keszler Karolina fia. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1906-ban ügyvédi vizsgát tett. Joghallgatóként megalapította az Ügyvédsegédek Országos Egyesületét.

A budapesti orfeumok megmagyarosításához nagy mértékben hozzájárult és százötvennél több egyfelvonásos, kacagtató bohózatával kiszorította a külföldi, jórészt német eredetű és részben német nyelvű darabokat. Szégyen, gyalázat! című népies bohózata, ill. Waldmann Imrével írott Hajrá, utána! c. revüje nyomtatásban is megjelent. Napilapok és élclapok számára is írt humoros karcolatokat.

Utolsó éveiben többször szorult pszichiátriai kezelésre.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Szégyen, gyalázat! (népies bohózat; Gyoma, 1913)
  • Hajrá, utána! (revü, Waldmann Imrével, zene Jászay-Horváth Elemér; Gyoma, 1914)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. Budapest, Helikon Kiadó, 2001
  • Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 173. o.  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939
  • Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.