Hönig Adolf
| Hönig Adolf | |
| Született | 1881. augusztus 12.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1960. június (78 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Grossmann Erzsébet (h. 1924–1960) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1900–1905, orvostudomány) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1C parcella, 4. sor, 30. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hönig Adolf (Budapest, 1881. augusztus 12.[2] – Budapest, 1960. június 10. előtt) szemészorvos, kórházi főorvos.
Életpályája[szerkesztés]
Hönig Ignác üvegkereskedő és Rosenzweig Antónia (1853–1939) fiaként született nyolcgyermekes zsidó családban.[3] Középiskolai tanulmányait a Budapest VII. kerületi Magyar Királyi Főgimnáziumban végezte (1891–1899), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára (1900–1905). 1905 novemberében a Budapesti Poliklinikai Egyesület közgyűlésén a szemészeti osztály asszisztensévé nevezték ki.[4] 1906 novemberében a Szemészeti Klinika gyakornoka, majd tanársegédje lett. 1910 és 1916 között a Budai Ambulatórium Egyesület Nyilvános Rendelőintézetének főorvosa volt.
1913 januárjában mint tartalékos segédorvost a 70. sz. gyalogezredtől a soproni 18. sz. honvéd gyalogezredhez helyezték át.[5] 1914. május 1-ei ranggal ugyanott főorvossá léptették elő.[6] Az első világháború idején, 1914 novemberében a 18. honvéd gyalogezrednél tartalékos ezredorvosi rangot kapott. 1915-ben az 5. hadtest tábori gyengélkedő háznál volt beosztva. Később a 2. hadsereg 400 ágyas szemkórházát vezette Lembergben.
1920 után a Pesti Izraelita Hitközség Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórházának alorvosa[7], majd főorvosa. Előbb a Teréz körút 5., 1929-től a Liszt Ferenc tér 5. alatt folytatta magánrendelését. Az 1910-es évektől több mint négy évtizeden át az Újságírók Kórház- és Szanatórium Egyesületének szakorvosa.
Felesége Grossmann Erzsébet (1897–1981) volt, akit 1924. június 15-én vett nőül.[8] 1974 októberében az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, s ott élt haláláig.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Művei[szerkesztés]
- Tudnivalók a trachomáról. (Jó Egészség, 1930, 16–17.)
- A gyermekkori kancsalság. (Jó Egészség, 1936, 21–22.)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Ferenc József-rend hadidíszítményes lovagkeresztje (1917)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1188/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
- ↑ Testvérei: Janka (1880–1953), Hermina (1881), Hermina (1882), Margit (1883), Samu (1885), Lajos (1887), Zsigmond (1888), Nándor (1891)
- ↑ Magyarország, 1905. november 18. (12. évfolyam, 283. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1913. január 3. (47. évfolyam, 2. szám)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1914. április 27. (41. évfolyam, 18. szám)
- ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1920. november 18. (18. évfolyam, 47. szám)
- ↑ Pesti Napló, 1924. június 17. (75. évfolyam, 118. szám)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 378. o. Online elérés
