Hósármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hósármány
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sarkantyússármány-félék (Calcariidae)
Nem: Plectrophenax
Faj: P. nivalis
Tudományos név
Plectrophenax nivalis
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Plectrophenax nivalis map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hósármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hósármány témájú médiaállományokat és Hósármány témájú kategóriát.

A hósármány (Plectrophenax nivalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Emberiza nembe Emberiza nivalis néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Plectrophenax nivalis insulae Salomonsen, 1931
  • Plectrophenax nivalis nivalis (Linnaeus, 1758)
  • Plectrophenax nivalis townsendi Ridgway, 1887
  • Plectrophenax nivalis vlasowae Portenko, 1937[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a sziklás területek, köves vízpartok, zuzmós tundrák és havasok. Télen délebbre vonul.[4]

A Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon szórványos téli vendég, október-március hónapokban.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm.[5] Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér. A tojó kicsit kisebb a hímnél és a tollazatában a barna szín dominál.

A tojó
és tojásai

Életmódja[szerkesztés]

Költési időszakban lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

A fészket a tojó földre építi, füvekből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 10-15 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.[5]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]