Gravity Field and Steady-State Ocean Circulation Explorer
| GOCE | |
_(2)_(cropped).jpg) | |
| Űrügynökség | ESA |
| Gyártó |
|
| Típus |
|
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 2009. március 17. |
| Indítás helye | Pleszeck űrközpont |
| Hordozórakéta | Rokot |
| Visszatérés dátuma | 2013. október 21. – november 11. |
| Élettartam | 4 év 7 hónap |
| Tömeg | 1100 kg |
| Energiaellátás | Napelem, 1300 W |
| Pályaelemek | |
| Pálya | Föld körüli, napszinkron |
| Pályamagasság | 268 km |
| Inklináció | 96,70˚ |
| COSPAR azonosító | 2009-013A |
| SCN | 34602 |
| A GOCE weboldala | |
A GOCE (angolul Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer, azaz Gravitációs mező- és állandó állapotú Óceánáramlat-megfigyelő) európai műhold, melynek fő feladata a Föld gravitációs mezejének minden eddiginél pontosabb feltérképezése melyből az eddigieknél pontosabb geoidmodell származtatható. Ennek segítségével lehetőség nyílik a tengerszint magasságának változásai, a tengeráramlatok, földrengések és a vulkáni tevékenység jobb megértése, melyhez a globális változások, többek között a globális felmelegedés jobb megértéséhez van szükség.
Fő műszere a gradiométer, egy, a műhold három irányú gyorsulását nagy pontossággal mérő, az Eötvös-ingához hasonló műszer, ennek adataiból (a műhold apró gyorsulásaiból és lassulásaiból) következtetnek a Föld gravitációs mezejére. Az érzékenység növelése miatt a műhold pályája a Föld felszínéhez közel, 250-285 kilométer magasan fog húzódni. Mivel ilyen magasságban a felsőlégkör fékező hatása már jelentősnek mondható, a műholdat áramvonalas formájúra tervezték, emellett fedélzetén egy ionhajtóművet is elhelyeztek, melyet napelemtáblák látnak el árammal. A hold széles nemzetközi együttműködésben készült, építésében az Európai Unió 13 országából (többek között Magyarországról) 45 cég vett részt.
A műhold az ESA Living Planet programjának keretében épített Earth Explorers műholdsorozat első tagja. A program keretében olyan műholdakat építenek, melynek feladata a Föld bioszférájának, víz- és jégtakarójának, valamint ezek egymással történő kölcsönhatásának jobb megértése. További tervezett holdjai a ADM-Aeolus, az EarthCARE a SMOS, a Cryosat–2 és a Swarm.
A küldetés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Startját eredetileg 2005 őszére tervezték, több éves halasztás után 2009. március 17-én állt pályára,[1] melyet 4-5 hónapos kalibrációs időszak után követ a mintegy egyéves mérési periódus. Március 20-ára sikerült az egyik fő műszert, a GPS vevőt üzembe helyezni, így megkezdődhetett a tudományos program első szakasza, a gradiométer üzembe helyezését áprilisra tervezik.[2]
A mérések szempontjából a 11 éves napciklus passzívabb fele lett volna optimális, ekkor ugyanis a felsőlégkör kevésbé kiterjedt, ez kevésbé zavarja a méréseket, de ez a folyamatos késések miatt elúszni látszik. Külön probléma, hogy a fő mérési program a téli időszakra csúszott, amikor a napelemek fény híján kevesebb elektromos energiát tudnak termelni, így a kisebb teljesítményen dolgozó ionhajtómű miatt mintegy 30 kilométerrel magasabb pályáról kell a méréseket végezni.
2009 júniusának elejére befejezték a műhold beszabályozását, így az ionhajtómű pontosan tudja ellensúlyozni a Föld légkörének fékező hatását, tökéletes súlytalanságot állítva elő, ami a Föld gravitációs mezejének feltérképezéséhez szükséges.[3]
A műholdból 2013. október 21-én elfogyott az üzemanyag, majd 2013. november 11-én, közép-európai idő szerint hajnalban belépett a Föld légkörébe. A Falkland-szigetektől nem messze egy férfi lefényképezte az égbolton világító csíkot, a műhold megmaradt darabjai valószínűleg az Atlanti-óceánba zuhantak.[4][5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑
Frey, Sándor (2009. március 17.). "Végre elindult a GOCE". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. március 17..
{{cite web}}: External link in|publisher= - ↑
"GOCE completes early orbit phase" (angol nyelven). ESA News. 2008. március 20. Hozzáférés: 2009. március 20..
{{cite web}}: External link in|publisher= - ↑
Frey, Sándor (2009. június 1.). "A tökéletes súlytalanság". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. június 1..
{{cite web}}: External link in|publisher= - ↑ "Lezuhant a GOCE műhold". origo.hu. 2013. november 11. Hozzáférés: 2013. november 11..
- ↑ "Twitter: GOCE Burned Up Over Falkland Islands". news.discovery.com. 2013. november 11. 2013. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 12..
{{cite news}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "GOCE" (angol nyelven). ESA. Hozzáférés: 2009. március 30..
{{cite web}}: External link in|publisher= - Frey, Sándor (2008. szeptember 5.). "Utolsó pillantás a GOCE-ra". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. március 1..
{{cite web}}: External link in|publisher= - Frey, Sándor (2008. november 20.). "GOCE: nem lesz következmények nélküli a késlekedés". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. március 1..
{{cite web}}: External link in|publisher= - Frey, Sándor (2009. március 16.). "GOCE: indítási halasztás". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. március 16..
{{cite web}}: External link in|publisher= - Frey, Sándor (2009. március 17.). "Végre elindult a GOCE". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2012. december 2..
{{cite web}}: External link in|publisher= - Frey, Sándor (2012. november 19.). "Tovább csökkentik a GOCE pályamagasságát". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2012. december 2..
{{cite web}}: External link in|publisher= - Októberben lezuhan a műholdak Ferrarija - origo