Gothard Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gothard Jenő
Gothard Jenő-001.jpg
Született 1857. május 31.[1]
Szombathely
Elhunyt 1909. május 29. (51 évesen)
Herény
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök, csillagász
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gothard Jenő témájú médiaállományokat.

Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.) gépészmérnök, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

A Lyra (Lant) az égi térképen

1857-ben született a Vas vármegyei Herény községben. Régi Vas vármegyei nemes családból. Apja földbirtokos volt. Testvérei Sándor és István is a tudományoknak élt.

A Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol tanára volt a neves fizikus, Kunc Adolf is. Már ekkor komoly érdeklődést mutatott a fizika iránt, otthon saját kis laboratóriumában kísérletezett, a kísérletekhez saját maga készítette eszközeit is.

1875-ben érettségizett, s tanulmányait Bécsben, a Politechniche Hohschule gépészmérnöki szakán folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal, a csillagászati fényképezéssel, finommechanikai műszerek tervezésével, készítésével.

A gépészmérnöki diploma megszerzése után nem vállalt mérnöki munkát, hanem szülőhelyén, Herényben, saját laboratóriumában dolgozott tovább, ahol elméleti önképzéssel, műszerek készítésével foglalkozott.

Itt készített műszerei, újításai felkeltették a szakemberek érdeklődését is.

1879-ben meghívták Székesfehérvárra, az országos ipari kiállításra, ahol megismerkedett Konkoly-Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászat megteremtőjével is. Közben látogatást tett Európa jelentősebb csillagvizsgálóiban is, és az ott szerzett tapasztalatait felhasználva 1881-ben obszervatóriumot rendezett be herényi birtokán, ahol Sándor öccse segítségével végzett csillagászati megfigyeléseket. Eleinte csak vizuális megfigyeléseket végzett, később a színképelemzés, majd az égitestek fényképezése foglalkoztatta; asztrofizikával, az üstökösök spektroszkópiájával és égi fotográfiával foglalkozott.

1882-ben egy meteorológiai állomást is létrehozott, melyben rendszeres méréseket végzett. Ez a meteorológiai megfigyelő állomás szülőfalujában még halála után, 1918-ban is működött.

1883-ban öccsével, Sándorral dolgozatot írt a Jupiter fizikájáról, e munkájuk elismeréseként 1883-ban a londoni Royal Astronomical Society tagjaivá választották őket. Gothard Jenőt 1884-ben az Astronomische Gesellschaft, a kor vezető európai csillagászainak egyesülete is tagjai közé választotta.[2]

Gothard Jenő 1885-ben tett először említést, hogy megkísérelte lefényképezni a Lyra gyűrűs ködében észlelt új csillagot. Kísérleteinek eredménye egy évvel később, 1886-ban érett be. Ekkorra sikerült a Lyra gyűrűs-köd (M 57) közepén egy 15-ös nagyságrendű csillagot elsőként lefényképeznie.[3][4] Élete során több világraszóló felfedezést tett, melyekért több kitüntetést, elismerést is kapott:

Ő volt az első a hullócsillagok, üstökösök fényképen történt megörökítésében.

A röntgensugár felfedezésének bejelentése után néhány héttel már saját maga is készített röntgenfelvételeket.

Hazánkban először ő és Konkoly-Thege Miklós használt mikrofont és szerkesztett fonográfot.

1886-ban munkássága elismeréseként a bécsi Photographische Gesellschaft Voig Händer társaság - melynek 1883-tól tagja volt – ezüstéremmel tüntette ki.

1890-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságnak lett az igazgatója. Ő tervezte meg és az ő irányításával épült meg az első magyar vízerőmű, az ikervári a Rába-folyón.[2] A vízerőmű által fejlesztett elektromos áram felhasználásával indította útjára a szombathelyi villamos vasutat.

1901-ben az akkor fellángolt Nova Persei megfigyelésébe még bekapcsolódott, de súlyos szívbetegsége miatt élete hátralevő éveiben már visszavonultan élt Herényen levő kastélyában.

1909. május 29-én Herényen érte a halál. A herényi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[5]

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 610–611. o.  
  • Farkas Dénes: A három Gotthard fivér munkássága (Vasi Szemle 1963)
  • Konkoly-Thege Miklós: Emlékbeszéd Gotthard Jenőről (1910)
  • Vécsey Zoltán: Az Élet- és Tudomány bemutatja Gotthard Jenőt a nagy csillagászt (1951)
  • Bartha Károly: Gotthard Jenő (Term.Tud. Közlöny 1957)
  • Bencze Sándor: Gotthard Jenő (1957)
  • Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (1958)
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05355.htm, Gothard Jenő, 2017. október 9.
  2. ^ a b Szabó M. Gyula: Csillagászat és örökségápolás. Élet és Tudomány, 2014. március 21. 372-373. oldal
  3. Observing and Cataloguing Nebulae and Star Clusters: From Herschel to Dreyer's New General Catalogue. Cambridge University Press, 42–43. o (2010). ISBN 0-521-19267-6 
  4. Crossen, Craig, Rhemann, Gerald. Sky Vistas: Astronomy for Binoculars and Richest-Field Telescopes. Springer (2004). ISBN 3-211-00851-9. OCLC 52424007 
  5. Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.

További információk[szerkesztés]