Ugrás a tartalomhoz

Gothard Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gothard Jenő
Született1857. május 31.
Herény
Elhunyt1909. május 29. (51 évesen)
Herény
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök, csillagász
A Wikimédia Commons tartalmaz Gothard Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.) magyar gépészmérnök, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

[szerkesztés]
A Lyra gyűrűs-köd
A Lyra (Lant) az égi térképen

1857-ben született a Vas vármegyei Herény községben. Régi Vas vármegyei nemes családból. Apja földbirtokos volt. Testvérei is a tudományoknak éltek. Gothard Sándor (1859–1939) a csillagászati megfigyelésekben segédkezett bátyjának, Jenőnek, míg öccsük, Gothard István (1869–1948) a meteorológiai adatgyűjtésben vett részt.

A Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol tanára volt a neves fizikus, Kunc Adolf is. Már ekkor komoly érdeklődést mutatott a fizika iránt, otthon saját kis laboratóriumában kísérletezett, a kísérletekhez saját maga készítette eszközeit is.

1875-ben érettségizett, s tanulmányait Bécsben, a Politechniche Hohschule gépészmérnöki szakán folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal, a csillagászati fényképezéssel, finommechanikai műszerek tervezésével, készítésével.

A gépészmérnöki diploma megszerzése után nem vállalt mérnöki munkát, hanem szülőhelyén, Herényben, saját laboratóriumában dolgozott tovább, ahol elméleti önképzéssel, műszerek készítésével foglalkozott.

Itt készített műszerei, újításai felkeltették a szakemberek érdeklődését is.

1879-ben meghívták Székesfehérvárra, az országos ipari kiállításra, ahol megismerkedett Konkoly Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászat megteremtőjével is. Közben látogatást tett Európa jelentősebb csillagvizsgálóiban is, és az ott szerzett tapasztalatait felhasználva 1881-ben obszervatóriumot rendezett be herényi birtokán, ahol Sándor öccse segítségével végzett csillagászati megfigyeléseket. Eleinte csak vizuális megfigyeléseket végzett, később a színképelemzés, majd az égitestek fényképezése foglalkoztatta; asztrofizikával, az üstökösök spektroszkópiájával és égi fotográfiával foglalkozott.

1882-ben egy meteorológiai állomást is létrehozott, melyben rendszeres méréseket végzett. Ez a meteorológiai megfigyelő állomás szülőfalujában még halála után, 1918-ban is működött.

1883-ban öccsével, Sándorral dolgozatot írt a Jupiter fizikájáról, e munkájuk elismeréseként 1883-ban a londoni Royal Astronomical Society tagjaivá választották őket. Gothard Jenőt 1884-ben az Astronomische Gesellschaft, a kor vezető európai csillagászainak egyesülete is tagjai közé választotta.[1]

Gothard Jenő 1885-ben tett először említést, hogy megkísérelte lefényképezni a Lyra gyűrűs ködében észlelt új csillagot. Kísérleteinek eredménye egy évvel később, 1886-ban érett be. Ekkorra sikerült a Lyra gyűrűs-köd (M 57) közepén egy 15-ös nagyságrendű csillagot elsőként lefényképeznie.[2][3] Élete során több világraszóló felfedezést tett, melyekért több kitüntetést, elismerést is kapott:

Ő volt az első a hullócsillagok, üstökösök fényképen történt megörökítésében.

A röntgensugár felfedezésének bejelentése után néhány héttel már saját maga is készített röntgenfelvételeket.

Hazánkban először ő és Konkoly Thege Miklós használt mikrofont és szerkesztett fonográfot.

1886-ban munkássága elismeréseként a bécsi Photographische Gesellschaft - melynek 1883-tól tagja volt – Voigtländer ezüstéremmel tüntette ki.

1890-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságnak lett az igazgatója. Ő tervezte meg és az ő irányításával épült meg az első magyar vízerőmű, az ikervári a Rába-folyón.[1] A vízerőmű által fejlesztett elektromos áram felhasználásával indította útjára a szombathelyi villamos vasutat.

1901-ben az akkor fellángolt Nova Persei megfigyelésébe még bekapcsolódott, de súlyos szívbetegsége miatt élete hátralevő éveiben már visszavonultan élt Herényen levő kastélyában.

1909. május 29-én Herényen érte a halál. A herényi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[4][5]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Szülőhelyén, Herényben (9700 Szombathely, Szent Imre Herceg u. 112.) található a Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás és az Obszervatórium.

Szombathelyen általános iskola viseli a nevét. (9700 Szombathely, Benczúr Gyula u. 10.)

Művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szabó M. Gyula: Csillagászat és örökségápolás. Élet és Tudomány, 2014. március 21. 372-373. oldal
  2. ↑ Observing and Cataloguing Nebulae and Star Clusters: From Herschel to Dreyer's New General Catalogue. Cambridge University Press, 42–43. o. (2010). ISBN 0-521-19267-6 
  3. ↑ Crossen, Craig, Rhemann, Gerald. Sky Vistas: Astronomy for Binoculars and Richest-Field Telescopes. Springer (2004). ISBN 3-211-00851-9. OCLC 52424007 
  4. ↑ Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.
  5. ↑ Nemzeti Örökség Intézete honlapja, Nemzeti Sírkert

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 610–611. o.  
  • Farkas Dénes: A három Gotthard fivér munkássága (Vasi Szemle 1963)
  • Konkoly-Thege Miklós: Emlékbeszéd Gotthard Jenőről (1910)
  • Vécsey Zoltán: Az Élet- és Tudomány bemutatja Gotthard Jenőt a nagy csillagászt (1951)
  • Bartha Károly: Gotthard Jenő (Term.Tud. Közlöny 1957)
  • Bencze Sándor: Gotthard Jenő (1957)
  • Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (1958)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gothard_Jenő&oldid=26904337”