Gnétum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gnétum
Gnetum gnemon var. gnemon
Gnetum gnemon var. gnemon
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta)
Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs: Leplesmagvúak (Gnetophyta)
Osztály: Gnétumok (Gnetopsida)
Rend: Gnetales
Család: Gnetaceae
Nemzetség: Gnetum
L.
Fajsorok
  • G. sect. Cylindrostachys
  • G. sect. Gnetum
Elterjedés
Gnetum distribution.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gnétum témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gnétum témájú kategóriát.

A gnétum (Gnetum) a leplesmagvúak (Gnetophyta) közé tartozó gnétumok (Gnetopsida) osztályának névadó nemzetsége, a Gnetaceae család egyetlen nemzetsége mintegy 40 fajjal.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj Himalájától Kelet- és Délkelet-Ázsián át a Fidzsi-szigetekig nő, de hét Dél-Amerika egyenlítői övezetében honos.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj cserje, némelyik fa vagy folyondár. Törzsének, ágainak jellegzetességei a félhold alakú, bordákként kiemelkedő levélripacsok. Átellenesen álló ágai csomósan tagoltak.

Többnyire bőrnemű, tojásdad vagy hosszas, osztatlan, szárnyalt erű (a kétszikűekére hasonlító) levelei is átellenesen állnak. A sötétzöld, vékony, bőrszerűen durva, ép szélű, lándzsás, hegyes végű, mintegy 20 cm x 8 cm-es levéllemez mindkét oldala fényes.

A nagyon kicsi, jelentéktelen, egyivarú virágok és a termések legfeljebb 10 cm hosszú, a levelek hónaljából kinövő, ágas-bogas, 5–8 tagú örvökből álló álfüzérekben vagy murvaszerű lepellevelekből álló, tobozszerű képletekben nőnek,.

Termése csonthéjas; mérete és alakja az olajbogyóéhoz hasonlít, de ennek a magja ehető. A termés húsos része a virágtakaróból, belső, kemény héja a külső integumentum elfásodásából alakul ki. Legfeljebb 3,5 cm x 1,8 cm-es, eleinte zöld, éretten sárga vagy sötétvörös, sima, enyhén fényes. Kemény, bőrnemű külső héja kb. 1 mm vastag. Magja a világosbarna maghéj alatt fehér, strukturálatlan, kemény, dióbélszerű, enyhén keserű ízű.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örökzöld, többnyire kétlaki, de a virágban, illetve virágzatban általában a másik ivar kezdeménye is megvan. Nedves trópusi, valamint monszun éghajlaton egyaránt jól nő. Melegigényes, viszont szinte bármilyen talajon megél. Magról szaporítják; 5–8 éves korában fordul termőre.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ehető magja miatt Délkelet-Ázsiában több faját termesztik. A sok keményítőt és ásványi anyagot, valamint A- és C-vitamint tartalmazó magokat héjuk nélkül főzve zöldségként eszik. Délkelet-Ázsiában a magokat lassan pörkölik, majd megőrlik; a lisztből kis, vékony lepényeket formálnak, és azokat a napon megszárítva, végül olajban megsütve ropogós falatkákként eszegetik.

A fiatal levelek és virágzatok főzeléknek jók.

Rostos kérgéből értékes köteleket, spárgát, hálókat és horgászzsinórokat készítenek.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetséget két fajsorra bontják:

Gnetum fajsor 3 alfajsorral:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]