Gáspár Imre (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gáspár Imre
Született 1854. február 24.
Nagycsalomja
Elhunyt 1910. augusztus 19. (56 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. február 24.Budapest, 1910. augusztus 19.) hírlapíró, költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Gáspár György, hontmegyei szolgabíró[1] és Karassiay Mária fia. Kétéves korától Kalauz Pál volt országgyűlési képviselő és alispán hajniki (Zólyom megye) házában növekedett, aki nejével Gáspár Bertával önfeláldozó szeretettel környezték. Tanult Zólyomban, Besztercebányán, 1866-77-ben Pesten Batizfalvy István nevelőintézetében. Az 1868-69. tanévet a selmeci líceumban végezte; azon házban lakott, ahol a szlovákok nagy költője Andrej Sládkovič és Lenau laktak. A magyar irodalmi társulatnak, mint egykor Petőfi és Mikszáth, úgy ő is tagja volt; az V. és VI. osztályt Rimaszombatban járta, ahol az önképzőt alapította. A VII. osztályt Pozsonyban folytatta, ahol Lichner Pál tanár karolta föl és buzdította leginkább az irodalomra. Itt a Magyar ifjak országos szövetsége c. kalandos hazafias és irodalom-pártoló egylet fogamzott meg agyában, melynek Eperjesen, Miskolcon és Budapesten is voltak tagjai. Betegen tért vissza Hajnikra.

1872-ben Pestre ment és itt is alapított egy irodalmi társulatot, melynek tagjai voltak dr. Závodszky (Széchy) Károly, Ballagi Géza, Dolinai Gyula, Benedek Aladár, Márki Sándor, Kvassay Jenő és mások; de csakhamar újra Hajnikra tért vissza, ahol négy évet töltött el súlyos betegen. Sok íróval levelezett; érintkezett Sládkovič szlovák iróval, akinek útmutatása szerint kezdett a hazai szlovák irodalom ismertetésébe. Ezután kizárólag az irodalomnak élt a fővárosban és a vidéken; így alapította 1891-ben a Debreczeni Hirlapot; 1890-ben a Pesti Napló belmunkatársa és 1891-ben helyettes szerkesztője volt, melybe sok tárcát irt, néha Gasparone álnév alatt, ezenkívül színibírálatokat és karcolat-féléket; 1892 végén a nagybecskereki Torontál című napilap társszerkesztője lett; 1893. februártól a Debreczeni Ellenőr című napilapot szerkeszti (előbb Vértesi Arnolddal).

Arcképe a Hölgyek Lapja mellékletének műlapján (1880.)

Munkássága[szerkesztés]

1871-ben lépett föl nyilvánosan Oly régi ének... c. dalával a Fővárosi Lapokban, ámbár ezt a Tanulók Közlönye, Üstökös, Gömöri Lapok által hozott művei jóval megelőzték; írt még a Figyelőbe (1876), a Budapesti Napilapba (1878. belmunkatárs), Budapestbe (1879-ben rövid ideig és több ízben is főmunkatárs), a Népszavába (1879. 36-37. sz. Munkások a költészetben), a Pesti Naplóba (1880. Sic vivamus c. verses elbeszélése, 1881. A parlament c. szatirája és Szent István c. ódája. 1882-1883-ban belmunkatárs 1885. 1890. 182. sz. Mickiewicz, 264. sz. Shakespeare Velenczei kalmárja, 287. sz. Shakespeare, Sok hűhó semmiért, 293. sz. A százéves magyar szinészet), czikkeket és költeményeket irt még a következő lapokba és folyóiratokba: Vasárnapi Ujság (1871-74. A tót irodalomból, 1875. A «Matica», 1878., 1880-85., 1890., költemények), Figyelő (1876. A tót irodalomból), Családi kör (1877-78. Jókai Mór mint regényiró (1879-80.) Kelet Népe (1877. 284. sz.), Havi Szemle (1879.), Erdélyi Figyelő) 1880. Molière poétái), Magyarország és a Nagyvilág (1880. Leirás a költészetben), Magyarország (1881. 317-18. sz. Jellemvonások a költészetben), Debreczen-Nagy-Váradi Értesítő (1884. 7. sz. A dal, aesthatikai tanulmány), Arad és Vidéke (1886. költ.), Függetlenség (1886. 11. sz. Jókai Mór és Kossuth Lajos), Magyar Szalon (1890-92. költemények), Szegedi Napló (1890. 29., 30. sz.) és Délmagyarországi Közlöny (1890. 29. sz. Petőfi ideálja, selmeczi emlék.)

Munkái[szerkesztés]

Karácsonyest című verse
  • A bálkirálynő dalai. Pest, 1872.
  • Válogatott költemények. Budapest, 1876. (Ism. Családi Kör 34. sz.)
  • Babérok. Budapest, 1877. (Díszkiadás és commentáros külön kiadás. Ism. Bud. Szemle XIV. A 2. és köv. kiadásokat nem ő szerkesztette.)
  • Uj nemzedék. Költészeti gyűjtemény, jellemzésekkel. Nagyvárad, 1877. (Ism. Viszhang 1. sz. Bud. Szemle XIV.)
  • Kri-Kri Naptár. Budapest, 1877.
  • Dalok az időnek. Budapest, 1877. (2. bőv. kiadás Budapest, 1879.)
  • Ujabb dalok az időnek. Budapest, 1878.
  • Hazánk tót népe. (A tót nép, a tót költészet.) Budapest, 1879. (Ism. Koszorú).
  • Krimi sonettek. Miczkievicz után a lengyel eredetiből ford. Budapest, 1880.
  • A harang. Schiller Frigyes után ford. Budapest, 1881.
  • A világirodalom története. Képekkel és irodalmi szemelvényekkel. Scherr János és mások után átdolgozva. I. kötet. Budapest, 1881-85. (az 1-12. füzeteket fordította.)

Szerkesztette még a Cigarette című humorisztikus lapot 1877. jan.-márcz. Budapesten; a Szabadságot 1881. dec. 18-tól 1883. jan. 7-ig Székesfejérvárt és a Debreczen című napilapot 1885. márcziustól 1889. dec. 31-ig; a Debreczeni Hírlapot 1890. dec. 24-től 1891. július 15-ig.

Költeményei közül németre Steinacker fordított a bécsi Dichterstimmenben és szlovákra Sládkovič az Orolban és Wyborban.

Álnevei és jegyei[szerkesztés]

Gil Blas, Gili Balázs, Epigon, Veteranus, Fehér Gyula, (r. e.) sat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aki szintén írt néhány dalt: Békót tettem kesely lovam lábára s Ne nézz rám, ne nevess

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Praznovszky Mihály: Nógrádi Mikszáth-lexikon. 1. rész, Személyek. 2. rész, Helyszínek. Salgótarján, Mikszáth Kiadó, 1991.
  • Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.