Gánti berkenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Gánti berkenye
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Maloideae
Nemzetség: Berkenye (Sorbus)
Alnemzetség: S. subg. Sorbus
Faj: S. dracofolius
Cs. Németh 2009
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gánti berkenye témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gánti berkenye témájú kategóriát.

A gánti berkenye (Sorbus dracofolius) a rózsafélék családjába, ezen belül a berkenyék (Sorbus) növénynemzetségébe tartozó növényfaj. Különálló taxonként Németh Csaba írta le 2009-ben, a lisztes berkenye (Sorbus aria) rokonsági körébe tartozó, de attól és más közel rokon kisfajoktól is több jellegzetességében eltérő fajként.

Megjelenése[szerkesztés]

Körülbelül 8 méteres magasságig megnövő fa, egyszerű levelei viszonylag vastagok, karéjosak, a karéjok rövidek, hegyesek, finoman fogazottak. A levelek ékvállúak, alakjuk a deltoidtól és a romboidtól a tojásdadig változó; fonákuk szürkészölden molyhos, a 12–17 mm hosszú levélnyél ugyancsak gyéren molyhos. A levélérpárok száma 8-10. Virágzatában a virágok száma 25–40 között mozog, a fehér párta széles tojásdad, belső oldalának alsó harmadában szintén molyhos. Az érett termés barnásvörös, alma alakú, a szélességénél mindig valamelyest hosszabb, csak ritkásan paraszemölcsös.

Hasonlít hozzá a csákberényi berkenye (Sorbus pseudovertesensis) és a vértesi berkenye (S. vertesensis), de a levelek fogazottságának és karéjozottságának jellege és a főbb méretarányok mindhárom fajnál szignifikánsan eltérőek.

Előfordulása[szerkesztés]

Egyetlen ismert állománya körülbelül 50 egyedből áll, amelyek a Gánthoz tartozó, attól északnyugatra található Kápolnapuszta közelében húzódó Antal-árok térségében, annál valamelyest északabbra élnek, nem messze a közeli hegygerincen felállított Rédl-emlékműtől. A populáció élőhelye növénytársulástani szempontból nyílt, illetve zárt dolomit sziklagyepekkel érintkező mészkedvelő tölgyes, amelyben néhány más, jobbára szintén a lisztes berkenye rokonsági körébe tartozó berkenyefaj is előfordul.

A fajt leíró Németh Csaba botanikus a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában elhelyezett Carpato-Pannonicum gyűjtemény áttekintésekor öt olyan régebbi (az 1950-es években, ugyanezen környéken gyűjtött) herbáriumi példányt talált, amelyeket a véleménye szerint eredetileg tévesen határoztak (az öt példányt három különböző néven), valójában azonban szintén a gánti berkenye példányai voltak. A szerző az alapján azt a következtetést is levonta, hogy bár a legtöbb berkenye-kisfaj kialakulási idejéről csak sejtéseink lehetnek, ez a kisfaj már legalább 60 éve kialakult.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon a lisztes berkenye rokonsági körébe tartozó összes kisfajjal együtt védett faj, eszmei értéke jelenleg (2013-as állapot szerint) 10.000 forint.[1]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]