Gál Sándor (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gál Sándor
Élete
Született 1937. november 29. (80 éves)
Búcs, csehszlovák
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek, elbeszélések, regények, szociográfiák
Első műve Arc nélküli szobrok (versek, 1964)
Fontosabb művei Szabad vonulásban (versek, 1969)
Mesét mondok, valóságot (próza, 1980)
Kitüntetései Alföld-díj
Irodalmi díjai József Attila-díj (1994)

Gál Sándor (Búcs, 1937. november 29. – ) József Attila-díjas (1994) szlovákiai magyar költő, író, publicista. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2005).

Élete[szerkesztés]

1944-ben kezdte meg általános iskolai tanulmányait. A második világháború után Érsekújvárban, Párkányban illetve Ipolybélen tanult. A gadóci mezőgazdasági technikumban érettségizett.

1962-1969 között a pozsonyi Szabad Földműves c. lapot szerkesztette. Ezután két évig a kassai Thália Színház dramaturgjaként működött, s itt mutatták be 1970-ben A szürke ló című mesejátékát. Főleg újságszerkesztésből, újságírásból tartotta fenn magát. 1971-től A Hét kelet-szlovákiai riportere, 1992-től a kassai Keleti Napló főszerkesztője.

Írásait szociográfiai jellegű dokumentumelemek gazdagítják. Szinte mindvégig sajátja a tárgyi hűség és a költői emelkedettség, erre utal közvetlenül szülőföldkönyvének címe: Mesét mondok, valóságot (Pozsony-Budapest, 1980). A csehszlovákiai magyarság vérzivataros, megaláztatásokkal teli időszakát élte át maga is nemzedéktársaival, s ehhez képest kellett mégis megmaradni, ha lehetett, ahogyan lehetett. (Szabad vonulásban c. verskötete, 1969).

Irodalmi, anyanyelvi és közéleti-kulturális szerveződésekben is tevékenykedett. 1997-től a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke. 1998 és 2003 közt az Anyanyelvi Konferencia társelnöke. A CSEMADOK Kassa-vidéki Választmányának elnöke (1994-2006), 2006-tól örökös tiszteletbeli elnöke.

Művei[szerkesztés]

Egy kis parkosítás a költő szülőfalujában, Búcson

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Arc nélküli szobrok (1964)
  • Napéjegyenlőség (1966)
  • Szabad vonulás (1969)
  • Kőlapok (1973)
  • Tisztább havakra (1976)
  • Folyó (1978)
  • Az Éden és a Golgota között (1984)
  • Egyetlen idő (1988)
  • Kettényílt napkorong (1992)
  • A következő halál (1994)
  • Szél (1996)
  • Csupa Európa (1998)
  • A hívás igézetében (1999)
  • Új végtelen (2005)
  • Kihalt évszakok; Madách-Posonium, Pozsony, 2007 (Magyar Antaeus könyvek)
  • Tokaji aszú. Emlékek és gondolatok a Tokaji Írótábor évtizedeiről; fotó Sáray Ákos; Felsőmagyarország, Miskolc, 2007
  • A tékozlás emlékei; Madách-Posonium, Pozsony, 2008
  • Mintha mindig alkonyat lenne. Emlék és napló; Madách-Posonium, Pozsony, 2011
  • Kitágult nap; Felsőmagyarország, Miskolc, 2015

Elbeszélései[szerkesztés]

  • Nem voltam szent (1968)
  • Múmia a fűben (1970)
  • Első osztályú magány (1974)
  • Fekete ménes (1981)
  • Szép világ (2000)

Regényei[szerkesztés]

  • A Kerek nagyasszonyhoz címzett fogadó (1999)
  • A megérintett (2002)

Gyermekirodalmi művei[szerkesztés]

  • A szürke ló (mesejáték, 1972)
  • Csikótánc (gyermekversek, 1975)
  • Mese a Hétpettyes házikóról (gyermekregény, 1983)
  • Hét-erdő (gyermekversek, 1992)
  • Bújócska (gyermekversek, 1999)

Irodalmi szociográfiái, riportkötetei, falumonográfiái[szerkesztés]

  • Liliomos kürtök (riportok, 1979)
  • Mesét mondok, valóságot (visszaemlékezések, 1980)
  • Mélyutak (szociográfia, 1985)
  • Ahol élünk (szociográfia, 1989)
  • Emberségből példát (szociográfia, 1991)
  • Átvilágítás (1997)
  • Nagyida 750 (falimonográfia, 2001)
  • Smink nélkül. A Vox Humana Színháztól a Kassai Tháliáig (2004)
  • A Keleti napló története; Madách-Posonium, Pozsony, 2006

Irodalmi pulbicisztikái[szerkesztés]

  • Függőleges hullámzás (1964-1988 között írt esszék, tanulmányok, 1992)
  • Írott beszéd (publicisztika, 1994)
  • A megtorlás békéje (irodalmi publicisztikai írások, 1994)
  • Az éjszaka horizontja (esszék, publicisztikák, naplójegyzetek, 1994)
  • Két óceán között (útijegyzetek, 1997)
  • A piramisok megmaradnak (irodalmi publicisztika, 2004)
  • Esték és hajnalok (vadászélmények, 2007)

Válogatott és gyűjteményes kötetei[szerkesztés]

  • Kavicshegyek (elbeszélések, 1979)
  • Új Atlantisz (válogatott versek, 1982)
  • Ítéletidő (válogatott elbeszélések, 1989)
  • Európa vadonában (válogatott versek, 1991)
  • Versek (versek, 2000)
  • Egybegyűjtött művei I. Versek (2000)
  • Egybegyűjtött művei II. Novellák (2001)
  • 65 vers (versek, 2002)
  • Egybegyűjtött művei III. Regények (2003)
  • Egybegyűjtött művei IV. Szociográfiák (2003)
  • Egybegyűjtött művei V. Írás és irodalom (2004)
  • Egybegyűjtött művei VI. A Szövetség (2006)
  • Egybegyűjtött művei VIII. Írott beszéd (2007)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 643–644. o. ISBN 9630568055  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 9638477644

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]