Gál Kelemen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gál Kelemen
Született 1869. december 27.
Szentgerice
Elhunyt 1945. február 10. (75 évesen)
Tatabánya
Foglalkozása filozófus,
történész,
pedagógus,
iskolaigazgató

Gál Kelemen (Szentgerice, 1869. december 27.Tatabánya, 1945. február 10.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus és történész.

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, 1892-ben a kolozsvári egyetemen német nyelvészeti és filozófiai oklevelet, 1895-ben doktorátust szerzett. A kolozsvári Unitárius Főgimnázium tanára (1893–1931), közben egy negyedszázadon át igazgatója is.

Filozófiai műveltségét a német idealizmus bölcseletéből merítette, pedagógiai téren hagyományos tekintélyelvekhez ragaszkodott, történetírói munkásságát a nemzeti irány jellemezte. Vallási és világnézeti téren liberális volt, az ifjúság nevelésében magas erkölcsi követelményeket állított fel. Széles körű pedagógusi és szakirodalmi munkássága során a Keresztény Magvető szerkesztője (1910–18), majd munkatársa, a Magyar Kisebbség tanügyi rovatának vezetője. Tanulmányok egész sorát jelentette meg Brassai Sámuelről mint filozófusról (1899), megírta életrajzát (1926), s nyelvművelő törekvéseiről Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen (Kolozsvár 1927) címen értekezett.

Nyugalomba vonulása után írta három legjelentősebb munkáját: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568–1900) I–II. (Kolozsvár 1935); Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora (Kolozsvár 1936); Jakab Elek élet- és jellemrajza (Kolozsvár 1938).

Művei[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Markos Albert: Gál Kelemen. Pásztortűz 1931/23.
  • Járosi Andor: Egy erdélyi életmű. A Kolozsvári Unitárius Kollégium története. Pásztortűz 1935/14.