Franz Schalk
| Franz Schalk | |
_1927_©_Georg_Fayer_(1891–1950)_OeNB_10449484.jpg) | |
| Született | 1863. május 27.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7] |
| Elhunyt | 1931. szeptember 3. (68 évesen)[1][2][3][4][5] Reichenau an der Rax[7] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Házastársa | Lili Schalk |
| Foglalkozása |
|
_1915.png) | |
| Franz Schalk aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Schalk témájú médiaállományokat. | |
Franz Schalk (Bécs, 1863. május 27. – Edlach, 1931. szeptember 3.) osztrák karmester. Anton Bruckner szimfóniáit népszerűsítette, és jelentős szerepe volt a Salzburgi Ünnepi Játékok létrehozásában.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rendkívül tehetséges Schalk 1878–1881 között a bécsi Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában tanult, ahol Anton Bruckner tanította a zeneelméletet. Schalk hamarosan Bruckner kedvenc tanítványának számított. Ő tanácsolta Schalknak, hogy válassza a karmesteri pályát.
1884-től vidéki városok színházaiban vezényelt (Olmütz, Csernyivci, Karlsbad, Breslau). 1889–1895-ben Grazban, majd Prágában, 1898-ban pedig Berlini Királyi Operában volt karmester. 1904 és 1921 között Ferdinand Löwét követte a Musikverein karmesteri posztján.
1909–1919-ben a Bécsi Zeneakadémián tanított. 1900-ban Gustav Mahler elhívta a bécsi Hofoper első karnagyi posztjára, 1918-ban a Bécsi Operaház igazgatója. 1919 és 1924 között Richard Strauss-szal együtt igazgatta az Operaházat, 1924 és 1929 között egyedül állt az intézmény élén. Emellett a Hofburg Várkápolnájának karmestere is volt. Később csak vendégkarmesterként lépett fel a bécsi Operaházban. A Salzburgi Ünnepi Játékok létrehozásában jelentős szerepet játszott.
Kiállt a Bécsben kevésbé népszerű Bruckner mellett. 1881-ben rábeszélte Felix Mottl zeneszerzőt és karmestert, hogy tűzzék műsorra a 4. szimfóniát. 1884-ben elkísérte Brucknert Lipcsébe, a 7. szimfóniájának ősbemutatójára. Jelentős mértékben vett részt a 3. szimfónia új feldolgozásában. Az 5. szimfónia ősbemutatóját vezette Grazban 1894-ben. A zeneműben jelentős változtatásokat hozott létre, 100 ütemet törölt a befejező tételben, és teljesen áthangszerelte a tétel többi részét. Ebben a formájában mutatták be végül a szimfóniát a közönség előtt. Csak a harmincas években sikerült Robert Maas zenetudósnak kiadnia az 5. és a többi átdolgozott Bruckner szimfóniát eredeti formájukban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
- 1 2 "Archivio Storico Ricordi". Hozzáférés: 2020. december 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Thomas Leibnitz. "Schalk, Franz" (német nyelven). Deutsche Biographie. Hozzáférés: 2019. május 4.
