Franz Lachner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Lachner
Franz Lachner.jpg
Életrajzi adatok
Született 1803. április 2.
Rain (Lech)
Állampolgársága német
Elhunyt 1890. január 20. (86 évesen)
München
Sírhely Alter Südfriedhof
Pályafutás
Műfajok
Hangszer orgona
Díjak
  • München díszpolgára
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Lachner témájú médiaállományokat.

Franz Lachner (Rain (Lech), 1803. április 2.München, 1890. január 20.) német zeneszerző és karmester.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Münchenben zeneoktatásból élt és Caspar Ett[2] karnagytól tanult. 1822-ben Bécsbe utazott, ahol orgonistaként, majd a Kärntnertor-Theater (a karintiai kapu melletti színház) karnagyaként működött. Barátságot kötött Franz Schuberttel. 1826-ban al-, 1828-ban első karnagy; 1834 és 1836 között Mannheimban volt karmester. Münchenben akkora sikert aratott D-moll szimfóniájával, hogy 1836-tól kezdve udvari karnagyul szerződtették. A müncheni operaház és udvari zenekar nagy sikerű vezetője, 1852-től főzeneigazgató volt. Amikor Richard Wagner Münchenbe jött, Lachner 1865-ben nyugalomba vonult, mert zenei hitvallásával nem fért össze az elhatalmasodó Wagner-kultusz.

Művei[szerkesztés]

  • 8 zenekari szvit
  • 4 opera: A kezesség (Die Bürgschaft, Pesten adták először, 1828); Alidia (Bulwer Pompeii ostromából, München, 1839); Catharina Cornaro (1841); Benvenuto Cellini (1849)
  • egy rekviem
  • 2 oratórium
  • 8 szimfónia
  • számos kamarazenei alkotás (vonósnégyesek stb.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Stevenson, Joseph: Franz Lachner | Biography & History | AllMusic. AllMusic. (Hozzáférés: 2016. június 13.)
  2. német orgonista, karnagy és zeneszerző

Források[szerkesztés]